6726 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re a szülés napjával az a munkavállaló, aki 2019. március 26-tól 2020. március 25-ig tartó GYES-ellátásának folyósítása alatt 2020. február 19-én munkaviszonyt létesített, és újra várandós? A szülés várható ideje 2020. július vége.

Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?

Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?

Kérdés: Valóban visszavonhatják a családi pótlékot attól az édesanyától, aki családjával együtt egy éve külföldre költözött, de kiskorú gyermekei után a mai napig kapja a családi pótlékot?

Kérdés: Igénybe veheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét egy édesanya, aki négy gyermeket szült, akik közül három már felnőtt (30, 28 és 27 évesek), a legkisebb pedig 19 évesen még tanul, érettségi előtt áll? Az anya a gyerekeket saját háztartásában nevelte fel, de családi pótlékra már csak a legkisebb gyermek után jogosult.

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.

Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?

Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.