Találati lista:
231. cikk / 352 Kettős könyvvitelt vezető evás bt. osztaléka
Kérdés: Van-e valamilyen százalékos korlát az adózott eredmény, illetve az eredménytartalék kiosztását illetően egy kettős könyvvitelt vezető evás betéti társaság esetében? A társaság eredménytartaléka már csak evás évekből származó eredményt tartalmaz. Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási közteher az így kifizetett osztalékot?
232. cikk / 352 Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
233. cikk / 352 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
234. cikk / 352 Osztalék ehója
Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
235. cikk / 352 Kft. tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
236. cikk / 352 "Nulla" értékadatú bevallás kiváltása nyilatkozattal
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy a nullás bevallás helyett be lehet adni egy nyilatkozatot, ami helyettesíti a bevallást?
237. cikk / 352 Evás cég cégautóadója
Kérdés: Van-e ehofizetési kötelezettsége egy evás cégnek a magáncélra használt cégautó után? Cégautóadót nem fizet a cég, mert azt az eva kiváltja.
238. cikk / 352 Evás társas vállalkozás cégautóadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Van-e az evás társaságnak a tulajdonában álló személygépkocsi után cégautóadó-fizetési kötelezettsége az új szabályok szerint? A cégautót magáncélra nem használjuk.
239. cikk / 352 Evás kft. közterhei
Kérdés: Az eván kívül milyen közterheket kell megfizetnie egy családi kft.-nek a többségi tulajdonos tagja után, aki személyes közreműködésre nem kötelezett, a cégből kizárólag osztalékot vesz fel. és 2008. november 1-jétől nyugdíjas? A tag nyugdíjazása előtt heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Kell-e cégautóadót fizetnie az evás kft.-nek?
240. cikk / 352 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
