tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott családi pótlék adókötelezettsége tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Családi pótlék adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
Részlet a válaszból: […]élő élettársakra hátrányosabb szabályozást tartalmaz, mint az egyedülállókra, ezért házasság- és családellenes, az Alkotmány 15. §-át sérti. Az Szja-tv. ugyanis nem ismeri a családi adózás, vagy az úgynevezett házastársi felosztás (a házastársak jövedelmének összeadása, majd felezése, és az ennek alapján való adózás) intézményét, a jelen módosítás mégis áttöri a személyi adózás elvét, csakhogy éppen fordítva, mint a családi adó: a házasságban élők és a gyermeket együtt nevelők hátrányára. Aggályosnak tartották továbbá, hogy az intézkedést év közben vezették be, így azon keresők esetében, akik éppen most veszítették el eddigi magas keresetüket, a már nem létező jövedelmükből az ez évi adóbevalláskor lesznek kötelesek többletadót befizetni, így az intézkedés rájuk nézve valójában visszamenőleges hatályú. Ez sérti a jogalkotásról szóló törvényt, ami felveti a jogállamiság, jogbiztonság kérdését is. Úgy vélték, megállapítható az adatvédelmi követelmények megsértése is, azzal, hogy a foglalkoztatónak tudomást kell szereznie a magánszemély magánéletének legérzékenyebb változásairól, éspedig arról is, ha otthagyja a férje, felesége, majd mégis visszaköltözik, illetve ha egy adóéven belül többször is élettársat vált. Ily módon a sérelmezett szabályozás is sérti az Alkotmány több bekezdését. Az Alkotmánybíróság az indítványokat - tartalmi egyezőségükre, és az azokban foglalt azonos alkotmányjogi kérdésekre tekintettel - egyesítette, és egy eljárásban bírálta el. Az Alkotmánybíróság 2009. december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembevételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik. Megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy a gyermek tartására az Alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteher-viselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteher-viselő képességével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2859

2. találat: Élettárs családi pótlékának figyelembevétele jövedelemként

Kérdés: A családi pótlék felét kell-e figyelembe venni adóterhet nem viselő járandóságként annak a férfinak az esetében, aki élettársával együtt kettő gyermeket nevel, akik közül csak az egyik a közös gyermekük, a másik az élettársáé?
Részlet a válaszból: […]élettársánál 50-50 százalék, ..." Ezek szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő házastársánál, valamint élettársánál. A családi pótlékot tehát nemcsak annál a magánszemélynél kell az adóalapba beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2789

3. találat: Visszamenőlegesen kifizetett családi pótlék adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles-e a szeptember hónapban július-augusztus hónapokra visszamenőlegesen kifizetett családipótlék-különbözet, tekintettel arra, hogy az adókötelezettség a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett ellátásra vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]hónapra, nagyjából húsz-nyolcvan ezer forint összegre kérdez rá, de ez - mint a fentiekből kiderül - akár több százezer forint családi pótlékból származó bevételt, jövedelmet is jelenthet. Mint tudjuk, a családi pótlékra jogosult és a vele együtt élő házastárs, illetve az ilyen bevételt szerző élettárs tekintetében a családi pótlék összege az adóévben megszerzett, adóterhet nem viselő egyéb jövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a családi pótlék címén szerzett bevétel ötven százaléka a jogosultnál, a fennmaradó ötven százalék a házastársánál vagy élettársánál minősül bevételnek. Éppen ebből kifolyólag a családi pótlékra jogosultaknak a Magyar Államkincstárhoz - meglévő családtámogatási kifizetőhely esetén oda - 2009. szeptember 1-jétől az igényléskor be kell jelenteniük - az eddigi adatok mellett - a saját adóazonosító jelüket, illetve a házastársuk, élettársuk természetes személyi azonosítóit, lakcímét és adóazonosító jelét. A jelenleg családi pótlékban részesülők a folyósító szerv felhívására kötelesek megadni ugyanezeket az adatokat. A változás érinti a személyijövedelemadó-előleg megállapításának módját, ezért a családi pótlékban részesülő magánszemélynek nyilatkoznia kell a munkáltatója felé is az adóterhet nem viselő családi pótlék összegéről, aki kiszámítja ennek alapján az adott havi adóterhet nem viselő járandóságok tizenkétszeresének az adótábla szerinti kiszámított adóját. Amennyiben a magánszemély családi jogállásában változás következik be - például házasságkötés, válás, élettársi kapcsolat létesítése -, újabb nyilatkozatot kell tennie a munkáltatója felé. Következzen a feketeleves: az Szja-tv. 2009. szeptember 1-jétől hatályos szövegezése alapján a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi egyéb jövedelmének minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2744