Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezménnyel,– fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,– foglalkoztatási kedvezménnyel,– kisvállalkozások adókedvezményévelkapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
Részlet a válaszából: […] Bár nem része a kérdésnek, de megérne néhány gondolatot, hogy a munkaadó miért nem rendelkezik a vonatkozó szakvéleménnyel, amelynek bemutatását a munkavállaló még a személyiségi jogaira hivatkozva sem tagadhatná meg. Annál is inkább, mert a 2011. évi CXCI. tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Négy vagy több gyermeket nevelő anya adókedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét egy édesanya, aki négy gyermeket szült, akik közül három már felnőtt (30, 28 és 27 évesek), a legkisebb pedig 19 évesen még tanul, érettségi előtt áll? Az anya a gyerekeket saját háztartásában nevelte fel, de családi pótlékra már csak a legkisebb gyermek után jogosult.
Részlet a válaszából: […] Igen, az anya a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint a legkisebb gyerek után a családi adó- és járulékkedvezményt is igénybe veheti.Az Szja-tv. 2020. január 1-jétől hatályos 29/D. §-ának rendelkezései szerint a négy vagy több gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárt, de ha a gyerekek után legalább 12 évig fennállt a családi pótlékra jogosultság, akkor az igénylő jogosult az adókedvezményre. Ugyanakkor ez a jogosultság a társadalombiztosítási jogállását és a járulékfizetési kötelezettségét nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Jelen esetben azonban nem egy, hanem több foglalkoztatóról van szó.Így a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, akinek a munkabére után a társaság – a Szocho-tv. 13. szakaszában meghatározott kedvezménnyel élve – lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
Részlet a válaszából: […] ...szűnt meg, csak passzív féléven van, a szülőnek folyósítandó családi pótléknál figyelembe vehető, így ennek megfelelően a családi adókedvezmény kalkulálása során eltartottnak minősül. Ezekben az esetekben a szülő a gyerekszámba beszámító gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Adókedvezmények érvényesítése

Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
Részlet a válaszából: […] ...családi adókedvezmény az összevont adóalapot, míg a fogyatékosságra tekintettel járó személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti. Így a személyi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezmény érvényesítése után még van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
1
7
8
9
23