214 cikk rendezése:
1. cikk / 214 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
2. cikk / 214 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
3. cikk / 214 Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulási-adó-kedvezményt az érvényesítési időszakból hátralévő időre abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2022. február 22-én kezdődött heti 40 órás munkaidőben, 2022. április 1-től 2023. október 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt nagyszülői GYED igénybevétele miatt, 2023. október 29-től ismét munkába állt, 2024. május 7-én a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 2024. augusztus 1-től ismét heti 40 órás munkaviszonyt létesített a korábbi munkáltatójával? A NAV-igazolás alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete 2021. október 1., melyet a munkáltató 2022. február 22-től az érvényesítési időszak végéig vehet igénybe.
4. cikk / 214 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
5. cikk / 214 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény betegszabadság és bérlettérítés után
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó után érvényesíthető adókedvezmény a betegszabadság és helyi bérlet jogcímeken kifizetett jövedelem esetében is igénybe vehető, míg a többi szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az ilyen jogcímeken kifizetett jövedelmekre nem jár?
6. cikk / 214 Munkaerőpiacra lépők
Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
7. cikk / 214 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
8. cikk / 214 Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés:
Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
9. cikk / 214 Duális képzőhely kedvezménye
Kérdés: Mikortól élhet a kedvezménnyel az a kiva hatálya alá tartozó cég, amely megkezdte saját munkavállalói képzését, módosította a munkaszerződéseket, és 2023. december hónapban beadta az akkreditációs kérelmet a cég képzési hellyé minősítésére, de az eljárás elhúzódása miatt csak április végén kapta meg a regisztrációt? Módosíthatja a bevallásokat január 1-jétől, vagy csak a regisztráció időpontjától veheti igénybe a kedvezményt?
10. cikk / 214 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
