Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 105. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt és a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kollektív szerződés a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Igazságügyi szakértői tevékenység

Kérdés: Szellemi alkotásnak minősül-e az igazságügyi szakértő tevékenysége?
Részlet a válaszából: […] ...a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások, módszerek felhasználásával.Az 53/1993. Korm. rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 1. §-a értelmében e törvény hatálya többek között az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Az Mt. 2. § (2) bekezdése értelmében a költségvetési szervekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...Öpt. 12. §-a alapján az önkéntes pénztár munkáltatói tagja a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére munkáltatói hozzájárulást teljesíthet. A munkáltatói tag a pénztárral kötött szerződés alapján a munkavállalójának tagdíjfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

CAFETERIA-rendszer bevezetése

Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
Részlet a válaszából: […] ...következően a rendelkezésbe ütköző munkavállalói joglemondó nyilatkozat, illetve megállapodás semmis, ezért érvénytelen. Az Mt. 164. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, amely rendelkezéstől az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Belorusz állampolgárságú beltag biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság belorusz állampolgárságú beltagja után abban az esetben, ha jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja].Az üzletvezetésre jogosult beltag – vélhetően itt ilyen tagról van szó – már a megalakulás pillanatától eleget tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodónak a megbízási díjat a szakképzési hozzájárulás alapjának a megállapításánál figyelembe kell vennie a Szak-tv. 3. § (1) bekezdése, illetve ehhez kapcsolódóan az 52/2002. APEH iránymutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a munkaviszony fennállásának idejére megilleti a szabadság, amelyet elsősorban természetben kell kiadni. Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos, addig ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés d) pontja szerint a munkaviszony szünetelése esetén a 30 napot meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
1
491
492
493
523