Izraeli-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni 2004. május 1-jétől egy 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő cég izraeli-magyar állampolgárságú ügyvezetője, illetve izraeli társügyvezetője után? Mindketten rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A kettős állampolgár ügyvezető 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő munkavállalóiról van szó, akikre május 1-jétől az általános szabályok szerint kiterjed a biztosítás.Ennek megfelelően járulékalapot képező jövedelmük után meg kell fizetni a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmi foglalkoztatás esetén a törvény mellékletének második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy számára ad lehetőséget a Tbj-tv. [Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése].Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezet választott tisztségviselőinek biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és a (2) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásával kell elbírálni. A hivatkozott jogszabályhelyek szerint a választott tisztségviselőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni abban az esetben, ha egy cég egy táncegyüttes tagjaival megbízási szerződést kötött, és részükre negyedévenként fejenként 45 000 forint megbízási díjat fizet?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási szerződések alapján a táncegyüttes tagjainak jogviszonya folyamatosan fennáll, díjazásuk egy hónapra számítva 15 000 forintnak felel meg. Ez az összeg semmiképpen nem éri el a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti, a megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe.Erre az időszakra a foglalkoztatónak – jövedelem hiányában – járulékfizetési kötelezettsége nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell lerónia.A biztosítás szünetelésének tényét viszont a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Szabadság GYES után

Kérdés: Mennyi szabadság jár annak a dolgozónak, aki 2004 szeptemberében GYES-ről jön vissza dolgozni? Milyen juttatások illetik meg a dolgozót, amennyiben ki akar lépni a cégtől, illetve a szabadságot ki lehet-e fizetni részére, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...történt felmondás esetében pedig akár nulla forintos – felső határral találkozunk.A szabadságmegváltás a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése értelmében 4 százalék egészségbiztosítási járulék alapját (a jubileumi jutalomhoz, a hallgatási díjhoz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...A táppénz mértéke 70 százalék. A táppénz összegének kiszámításához a számítási időszak – mivel van a biztosítottnak 180 napi jövedelme – a 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig terjedő időtartam. Tehát a táppénz alapját képező naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
492
493
494
546