Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai

Kérdés: A közelmúltban voltam egy munkaügyi előadáson, és az ott feltett kérdésemre kapott válasz összezavart. A munkáltató által készenléti jellegűnek minősített munkakörben az Mt. 119. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha halottszállító munkakörben 24 órában 2 embert foglalkoztat, akik hatóránként váltják egymást? A 24 óra teljes egészében órabérben van kifizetve, amihez 14-22 óráig 20 százalék délutáni, illetve 22-06 óráig 40 százalék éjszakai pótlék járul..
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy 24 órás megszakításnélküli időszakba tartozó munkaidő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében éjszakai munka: a 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Felmentés alatt álló közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Mikortól igényelheti, illetve kaphatja meg a nyugellátását az a nyugdíj előtt álló közalkalmazott, akinek az álláshelye megszűnik, felmentéssel és emelt összegű végkielégítéssel a munkaviszonyát is meg kell szüntetni, és a felmentés ideje alatt eléri azt a korhatárt, amellyel már nyugdíjba mehet?
Részlet a válaszából: […] ...kérheti, tekintettel arra, hogy a nyugellátás megállapításának nemfeltétele a biztosítási jogviszony megszűnése. 2008. január 1-jétől és az azt követő időponttólmegállapítandó előrehozott öregségi nyugdíjak esetében a jelenlegi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

1948-ban született férfi korengedményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet korengedményes nyugdíjba az az 1948. március 9-én született férfi munkavállaló, akinek az 1962. szeptember 1. és 2007. március 5-e közötti időszakra 44 év 150 napot igazoltak le szolgálati időként? Mi a teendője a munkavállalónak és a munkáltatónak, milyen nyomtatványokat kell kitölteni, és hol kell intézni a nyugdíjazást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállaló 1948-ban született,(csökkentés nélküli) előrehozott öregségi nyugdíjba legkorábban a 60.életévének betöltésétől, 2008. március 9-étől mehetne. A dolgozó – a 181/1996.Korm. rendelet értelmében – a fent említett "korhatár"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Nyugdíjas munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Növekszik-e a szolgálati idő abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a nyugdíja folyósítása mellett munkát vállal, és fizeti a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, vagy csak a nyugdíj összege növelhető a ledolgozott idő után?
Részlet a válaszából: […] ...új– többletelvonást jelentő – módszeréről, a bérükből ezentúl a 8,5 százalékosnyugdíjjárulékot is le kell vonni. Tehát április 1-je után a dolgozónyugdíjasnak már nemcsak a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kellmegfizetnie a járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni, illetve levonni 2007. április 1. után a saját jogú nyugdíj folyósítását nem szüneteltető, munkaviszonyban álló, a minimálbérnél magasabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjas munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, amennyiben anyugdíjának folyósítását nem szünetelteti, a 2007. április 1-jét követőenmegszerzett járulékalapot képező jövedelme után a 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulék mellett a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa

Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
Részlet a válaszából: […] ...kiindulva tudunk megoldástjavasolni.A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében a járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében abiztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a beltag jövedelmetkivenni, illetve a bt.-nek a tag személyes közreműködésére tekintettel kell-ejövedelmet adnia, a válasz a Gt. 91. §-ában található meg. E jogszabályhelyelőírásai értelmében a betéti társaság bármely tagja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Magáncélú telefonbeszélgetés elszámolása

Kérdés: Milyen számítási módszer alapján kell megfizetnie a magánszemélynek a vállalatnál használt telefonbeszélgetés díját?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) pontja alapján a helyi éstávolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13) és az internetprotokollt alkalmazóbeszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes cégeknélletöltendő munkaidőt, a munkahelyi felettest és a munkaviszonyt érintő egyéblényeges körülményeket.A Met. 1. § (4) bekezdése értelmében nem foglalkoztatásrairányuló jogviszony keretében történik a Ptk.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címke:

Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján

Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (1)bekezdésének g) pontja, Tbj-tv. R. 3. §]. Az ilyen díjazásfajták esetébengyakran előfordul, hogy azokat nem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
417
418
419
541