Nyilatkozat nyugdíjpénztári tagságról

Kérdés: Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót arról, hogy maradt-e nyugdíjpénztári tag, vagy visszalépett az állami nyugdíjpénztárba?
Részlet a válaszából: […] ...magán-nyugdíjpénztári tagság 2011. március 1-jénautomatikusan szűnt meg azon tagok esetében, akik nem nyilatkoztak tagságiviszonyuk fenntartásáról. Velük kapcsolatban a foglalkoztatónak különösebbbejelentési kötelezettsége nincs, őket értelemszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Magán-nyugdíjpénztári nyilatkozat

Kérdés: Van-e még valamilyen lehetősége a magán-nyugdíjpénztári nyilatkozat pótlására annak a munkavállalónak, aki veszélyeztetett terhes volt, ezért nem tudott nyilatkozatot tenni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról, április közepéig halasztást kért, de elutasították?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. 123. §-ának (6) bekezdése szerint amagán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagságijogviszonya fennállásának szándékáról 2011. január 31. napjáig személyesenkellett nyilatkoznia. Egészségi okokra hivatkozva 2011. január 21-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1954. január 4-én született nő, akinek 2010. év végén 39 év szolgálati ideje volt, és van 2 év hivatalosan elismert korkedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőzőidőponttól is jár. A jelenleg hatályos Tny-tv. szerint az 1954-ben született nőöregségi nyugdíjkorhatára a 63. életév betöltését követő 183. nap, ugyanakkoraz előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d) és e) pontjai, 36. § (1)bekezdése]. Mivel az ügyvezetői tevékenység nem minősül személyesközreműködésnek, nem lehet szó egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azok után a munkavállalók után, akiket a munkáltató közös megegyezéssel 1-3 hónap fizetés nélküli szabadságra küldött? Megfizetheti-e a munkáltató a járulékot ezek után a munkavállalók után?
Részlet a válaszából: […] ...az első naptólszünetel a biztosítás, és a munkavállalót e naptól nem illeti meg azegészségügyi szolgáltatás sem. Az Eb-tv. 29. § (10) bekezdése értelmében, ebbenaz esetben nem érvényes ugyanis a 45 napos szabály, tehát a biztosításszünetelésének már első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem közterhei

Kérdés: Valóban csak személyi jövedelemadót kell fizetnie annak a magánszemélynek, akinek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme nem éri el az egymillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb teherként csak az egészségügyihozzájárulás jöhetne szóba. Csakhogy– az Eho-tv. 3. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a 14százalékos egészségügyi hozzájárulást csak az 1 millió forintot meghaladóingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Védőital- és tisztítószer-juttatás közterhei

Kérdés: Terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség a munkavállalók részére a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) és (11) bekezdései alapján védőitalként juttatott teát, illetve szódavizet, valamint a munkaruha tisztán tartásához juttatott mosó- és öblítőszert?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóknak a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendeletalapján biztosított védőital az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontjaalapján adómentesnek minősül. A munkaruházat a hivatkozott rendelet alapján nem minősülvédőruházatnak, a munkaruha juttatása az Szja-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...eltérőelőírást tartalmaz. Tekintettel arra, hogy Magyarország és Németország között akettős adóztatás elkerülésére egyezmény (1979. évi 27. tvr.) van érvényben, ígyaz előbb idézett (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az adóegyezményszabályait kell követni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Jövedelem csökkenésének hatásai

Kérdés: Számíthat-e adóellenőrzésre az a magánszemély, aki a kimagaslóan nagy összegű havi járandóságát évek óta egyrészt egy magyar cég ügyvezetőjeként Magyarországon, másrészt külföldről a külföldi leányvállalatok menedzsmentmunkájában való közreműködéséért kapja, de 2011. január 1-jétől a külföldi jövedelme egyharmadára csökkent? Köteles-e írásban megindokolni a külföldi kifizető a jövedelem jelentős csökkentését? Hogyan igazolhatja a munkavállaló a jövedelem csökkenését abban az esetben, ha a külföldi kifizető nem hajlandó a szerződésmódosítást írásba adni?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóztatás 1988 óta az önadózásra épül,melynek során a magánszemélyek a megszerzett jövedelmüket a kifizető általkiadott igazolás alapján vallják be. Ennél többre a jövedelem jelentősváltozása esetén sincs szükség, tehát azt indokolni nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:
1
324
325
326
541