480. Társadalombiztosítási Levelek / 2025. június 24.
TARTALOM

Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.

A régi vagy az új, magasabb összegű családi kedvezményt kell figyelembe venni a 2025. július 10-én utalandó június havi munkabér számfejtése során?

Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.

Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?

Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?

Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?

Tanulmányok folytatásának minősül az árvaellátás szempontjából, ha egy duális képzés keretében tanuló nagykorú munkavállaló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik?

Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?

Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?

Milyen formában, milyen határidőket figyelembe véve, milyen adminisztráció mellett végezhet munkát külföldön – elsősorban Kínában, de esetenként a cégcsoporton belül az Európai Unióban is – egy hongkongi munkavállaló, aki jelenleg EU Kék Kártyával dolgozik stratégiai beszerzőként a magyar munkáltatójánál?

Hány nap szabadságot kell kifizetni a 2025. május 15-én kilépő munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2025. évre járó 28 munkanap szabadsághoz még a tavalyi évről áthozott két napot, így 2025-re összesen 30 munkanap szabadságra volt jogosult? A munkavállaló januárban kimerítette a tavalyi két napot és 5 napot az idei szabadságból, március 17-én volt egy jogviszony-módosítása, ahol a benn maradt 23 napot vitte magával, és a kilépés napjáig több szabadságot már nem vett igénybe. A szabadságmegváltás számítása során az arányosításánál a teljes éves szabadságot figyelembe kell venni, vagy csak a fennmaradó 23 napot? Figyelembe vehetők a tavalyról áthozott napok ebben az esetben?

Melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót orvosi vizsgálatra, és milyen feltételekkel? Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megtagadhatja az engedélyt?

Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?

Helyesen értelmezi a kifizetőhely a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdését, hogy a biztosított csak abban az esetben adhatja le a keresőképtelenségről szóló igazolását elektronikusan, ha ő is elektronikusan kapta meg az orvostól, amennyiben viszont az igazolás kiállítása papíralapon történt, akkor a papíralapú igazolást kell leadni? Mit jelent a kormányrendelet értelmében az elektronikus út: a papíralapú igazolás egyszerű beszkennelését, vagy azonosításra alkalmas, azaz bélyegzővel ellátott digitalizált dokumentumot?

Kötelező határozatot hozni a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az alábbi esetben? A foglalkoztató új munkavállalója az előző foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyétől passzív alapon gyermekgondozási díjban részesült. Jelenlegi foglalkoztatójához való belépéskor a GYED továbbfolyósításához szükséges valamennyi iratot leadta (kérelem a GYED továbbfolyósítására és az előző kifizetőhely igazolása a GYED folyósításának időtartamáról). A Magyar Államkincstár honlapjára 2025. március 12-én felkerült egy határozatminta „Határozat ellátás továbbfolyósításáról” elnevezéssel, de az aktuális kifizetőhelyi tájékoztató alapján a kifizetőhely úgy értelmezi, hogy a határozathozatal csak opcionális és nem kötelező, mivel alapmegállapításra nem kerül sor.

Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?

Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?

Betegszabadságot vagy táppénzt kell folyósítani annak a munkavállalónak, aki 2025. február 19-től folyamatosan baleseti táppénzben részesült, majd május 26-tól „8”-as kóddal hozta az orvosi igazolást, tekintettel arra, hogy a balesetből kifolyólag meggyógyult, de egyéb más betegségei miatt továbbra is keresőképtelen?