43 talált cikk a szakképzési munkaszerződés kifejezésre

Kérdés:

Igénybe veheti mindkét jogviszonyra tekintettel a munkaerőpiacra lépők utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kivás vállalkozó, amely több munkavállalójával is szakképzési munkaszerződést létesített, amely alapján a jogviszonyok megbontásra kerültek egy heti 20 órás „normál” alkalmazotti jogviszonyra és egy heti 20 órás szakképzési jogviszonyra? Hogyan kell alkalmazni a kedvezményt, ha az egyik munkavállaló esetén a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete a NAV-tól kapott igazolás alapján 2023. június 12., a szakképzési jogviszonya viszont 2024. október 16-án kezdődött?

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumközterhet annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szeptemberben esti tagozaton iskolát kezdett, és a képzés keretein belül szakképzési munkaszerződés alapján 1131 jogviszonykóddal, heti 40 munkaórában bejelentették a ’T1041-es nyomtatványon? Az érintett havibére bruttó 100 ezer forint.

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy duális képzés keretében szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló szerződés szerinti juttatása havi 100.000 forint, de a foglalkoztató szeretne 400.000 forint összegű bruttó munkabért kifizetni a tanulónak?

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?

Kérdés: Tanulmányok folytatásának minősül az árvaellátás szempontjából, ha egy duális képzés keretében tanuló nagykorú munkavállaló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik?

Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?

Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?

Kérdés: Van-e bármilyen visszatérítési kötelezettsége a kifizetőnek abban az esetben, ha szakképzési munkaszerződéssel is rendelkező munkavállalója kapcsán szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élt, de a dolgozó a képzés befejezése előtt megszüntette a jogviszonyát?

Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?