Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. szeptember 11-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3847

[…] a munkavállaló továbbfoglalkoztatását, f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal – az 1893/2006/EK rendelet 1. melléklete szerint – azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltatónak közölnie kell a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit, b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit (Tbj-tv. R. 24. §). Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy b) a nem külföldi gazdálkodásból származó előző adóévi bevétel vagy a belföldi tevékenységből származó előző adóévi bevétel összes bevételen belüli aránya elérte a 25 százalékot. A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható az előbbiekben meghatározott feltételek hiányában akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez). A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató a) legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy b) a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét. Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki. Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a) a foglalkoztató aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy ac) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest – az 1893/2006/EK rendelet 1. melléklete szerint – más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, vagy b) a munkavállaló ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással, bb) kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson, bc) korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább. Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről – az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül – hatósági bizonyítványt (igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll. Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot. Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltatónak és a munkavállalónak haladéktalanul […]