Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés
Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. február 10-én (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2468
[…] rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét [Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése]. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság tekintetében a törvény tehát nem tiltja a keresőtevékenység egyidejű folytatását, de korlátozza az így megszerezhető kereset, jövedelem összegét. Keresőtevékenységnek egyébként az Ftv. 58. § (5) bekezdésének e) pontjában körülírt következő tevékenységek minősülnek: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Ezekből a tevékenységekből – idesorolható a betéti társaságban folytatott személyes közreműködés, és a tiszteletdíj ellenében fennálló felügyelőbizottsági tagsági viszony is – származó keresetet, jövedelmet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az előbbiek szerint elvégzendő keresetvizsgálat során figyelembe kell venni. A rokkantsági járadékra jogosultság feltételeit a 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet tartalmazza. Ennek előírásai szerint rokkantsági járadékra az jogosult, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint nagyon fiatalon, a […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. február 10-én (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2468
[…] rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét [Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése]. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság tekintetében a törvény tehát nem tiltja a keresőtevékenység egyidejű folytatását, de korlátozza az így megszerezhető kereset, jövedelem összegét. Keresőtevékenységnek egyébként az Ftv. 58. § (5) bekezdésének e) pontjában körülírt következő tevékenységek minősülnek: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Ezekből a tevékenységekből – idesorolható a betéti társaságban folytatott személyes közreműködés, és a tiszteletdíj ellenében fennálló felügyelőbizottsági tagsági viszony is – származó keresetet, jövedelmet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az előbbiek szerint elvégzendő keresetvizsgálat során figyelembe kell venni. A rokkantsági járadékra jogosultság feltételeit a 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet tartalmazza. Ennek előírásai szerint rokkantsági járadékra az jogosult, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint nagyon fiatalon, a […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
