Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. augusztus 19-én (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2294
[…] jogcímen is megilleti. A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb pótszabadság jár. A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságot évi 15 munkanap mértékéig össze kell számítani. Rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetben érintett közalkalmazottat 2008. június 28-ig, közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjáig megilleti a 2008. évi időarányos alap- és pótszabadság, illetve a korábbi naptári évekre őt megillető és esetlegesen korábban ki nem adott rendes-, alap- és pótszabadság. A munkáltató a tárgyévi időarányos, valamint a korábbi években esetleg felhalmozódott és ki nem adott rendes alap- és pótszabadságot az Mt. 134. §-ában foglalt előírások figyelembevételével adja, illetve adhatja ki. Az Mt. 136. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. E rendelkezésből következően, ha az érintett közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig az éves rendes alap- és pótszabadság teljeskörűen nem került kiadásra, a ki nem adott éves rendes alap- és pótszabadságot részére pénzben meg kell váltani. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a közalkalmazott részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. Táppénzre az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt (közalkalmazotti jogviszonyának), vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A táppénzjogosultság időtartamát viszont befolyásolja az, hogy aktív vagy passzív jogon válik táppénzre jogosulttá. Ugyanis táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, a biztosítás fennállásának időtartama alatt egy éven át (aktív jog), a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át (passzív jog). (Felhívjuk a figyelmét arra, hogy egy éven át akkor jár táppénz, ha a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően rendelkezik legalább egy év folyamatos biztosítási idővel. Befolyásolja a táppénzfolyósítás időtartamát az úgynevezett előzmény, mert aki a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának az időtartamába be kell számítani.) Akár aktív, akár passzív jogon válik keresőképtelenné, főszabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van legalább 180 naptári napi jövedelme. A 2008. évi keresőképtelensége esetén táppénzének alapja a 2007. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelméből számított naptári napi jövedelme (feltételezve, hogy van 2007. évben 180 naptári napi jövedelme). Ha nincs 2007. évben (január 1-jétől december 31-ig) 180 naptári napi jövedelme, táppénzének összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelme napi átlaga alapján kell megállapítani. (A 180 napi jövedelmet legfeljebb a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Tehát 2007. január 1-jétől a jogosultsága kezdőnapját megelőző naptári napig terjedő időtartam alatti 180 napi jövedelmét kell figyelembe venni.) A táppénz összegét külön kell kiszámítani a rendszeres és nem rendszeres jövedelme után. Mielőtt a terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapjára irányuló kérdésére válaszolnánk, tájékoztatjuk a jogosultsági feltételekről. Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt (aktív jog), illetve a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül (passzív jog). Gyermekgondozási díjra – a gyermeket szülő anya – akkor jogosult, ha biztosított, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel. Jogosult az a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő anya is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának a fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. A terhességi-gyermekágyi segély alapjának kiszámítására a táppénz összegének kiszámításánál leírtakat kell elsősorban alkalmazni. Előfordul […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*