Betegállomány szóbeli felmondás után
Kérdés
Egy munkavállaló szóban történő azonnali felmondással hagyta el a munkahelyét. Másnap beszólt telefonon, hogy betegállományba került. Érvényes-e a felmondás, mi a munkáltató teendője ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. szeptember 4-én (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1908
[…] érdekében csak akkor tegye a munkáltató, ha a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló szóbeli nyilatkozata és az azt követő ráutaló magatartása egyértelművé teszik a munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratát. Nem mindegy az sem, hogy a munkavállaló kinek, milyen körülmények között, milyen konkrét tartalmú nyilatkozatot tett, ezt értelmezheti-e a munkáltató utólag a munkavállaló "azonnali felmondásának", a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló komoly akaratnyilvánításának. Figyelembe veendő az is, hogy a munkavállaló a napi munkaidő letöltése előtt vagy az után hagyta-e el a munkahelyét. Egy 1995-ös bírósági határozat is (BH 1995. 680.) kimondta, hogy ha a munkaviszony megszüntetését szóban kezdeményező és erre vonatkozóan jognyilatkozatot tevő munkavállaló az abban foglaltakat saját érdekkörében állóként önként teljesíti, e magatartásával szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet. Jelen ügyben azonban nehezen állapítható meg, hogy ráutaló magatartással a munkaviszony szóbeli kezdeményezését saját érdekkörében állóként önként teljesítette a munkavállaló – ha ugyan a munkavállaló előző napi szóbeli felmondását követő eltávozása nem tekinthető annak –, mert együttműködési kötelezettségének eleget téve, a munkahelyi eltávozását követő napon telefonon bejelentette, hogy betegállományba került, igazolandó a hiányzásának okát. Összegezve: a munkáltatónak az eset összes körülményeit alaposan mérlegelve […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. szeptember 4-én (111. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1908
[…] érdekében csak akkor tegye a munkáltató, ha a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló szóbeli nyilatkozata és az azt követő ráutaló magatartása egyértelművé teszik a munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratát. Nem mindegy az sem, hogy a munkavállaló kinek, milyen körülmények között, milyen konkrét tartalmú nyilatkozatot tett, ezt értelmezheti-e a munkáltató utólag a munkavállaló "azonnali felmondásának", a munkavállaló munkaviszony megszüntetésére irányuló komoly akaratnyilvánításának. Figyelembe veendő az is, hogy a munkavállaló a napi munkaidő letöltése előtt vagy az után hagyta-e el a munkahelyét. Egy 1995-ös bírósági határozat is (BH 1995. 680.) kimondta, hogy ha a munkaviszony megszüntetését szóban kezdeményező és erre vonatkozóan jognyilatkozatot tevő munkavállaló az abban foglaltakat saját érdekkörében állóként önként teljesíti, e magatartásával szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet. Jelen ügyben azonban nehezen állapítható meg, hogy ráutaló magatartással a munkaviszony szóbeli kezdeményezését saját érdekkörében állóként önként teljesítette a munkavállaló – ha ugyan a munkavállaló előző napi szóbeli felmondását követő eltávozása nem tekinthető annak –, mert együttműködési kötelezettségének eleget téve, a munkahelyi eltávozását követő napon telefonon bejelentette, hogy betegállományba került, igazolandó a hiányzásának okát. Összegezve: a munkáltatónak az eset összes körülményeit alaposan mérlegelve […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
