Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] logikus módon a munkavégzésnek nem csupán a teljes időtartama, de akár annak egy része is kerülhet távmunkaként meghatározásra, tekintettel arra, hogy bizonyos munkák elvégzése személyes jelenlétet igényel, de az azokhoz kapcsolódó adminisztratív munkák akár már távmunkában, például a munkavállaló otthonából is elvégezhetők.A hatályos rendelkezés szerint a feleknek munkaszerződésben kell megállapodni a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásról. A munkáltató utasítási és ellenőrzési jogköre megmarad, vagyis előbbi tekintetében a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, utóbbit pedig akár távfelügyelet, akár személyes ellenőrzés formájában gyakorolhatja, feltéve, ha ez utóbbi nem jelent aránytalan terhet a munkavállaló részére.E részszabályozásnak abban van igazán fontos jelentősége, hogy az Mvt. a munkáltatót kötelezi arra, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeiről tájékoztassa a munkavállalót, sőt, amennyiben a munkavégzéshez nem a munkáltató biztosítja az eszközt, hanem az a munkavállaló saját eszközével kerül elvégzésre, a munkáltató köteles kockázatértékelés során meggyőződni annak egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról (Mvt. 86/A. §). Fentiek alapján a munkavállalónak kötelessége a munkavégzés helyét a munkáltató tájékoztatásának figyelembevételével megválasztani, mely egyben célszerűségi kérdés is a hatékony munkavégzéshez. A munkáltató vagy megbízottja pedig rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzés helyén a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek.A hatályos Szja-tv. a munkajogi előfeltételekre építve szabályozza az otthonról dolgozás adózási hátterét. A fentiekben olvasottak alapján a "home office"-t munkáltatói oldalról fel lehet fogni jelentős költségcsökkentő tényezőként is, míg a másik oldalon az otthoni munkavégzés nyilván többletköltségként jelenhet meg. Ennek a helyzetnek a szabályozására 2020-tól már a minimálbér 10 százalékának erejéig volt lehetősége a munkáltatónak a munkavállaló felmerült költségeit minden igazolás nélkül, mint jellemzően előforduló költség megtéríteni. 2022-ben ez a szabályozás véglegesítésre került úgy, hogy minden hónapban a minimálbér 10 százaléka, azaz 2022-ben legfeljebb 20 000 forint erejéig a munkáltató a munkavállaló költségeit igazolás nélkül is megtérítheti, kvázi átalányként elszámolva. Nyilván ez az összeg a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozik, tehát a részmunkaidőben dolgozók esetében arányosan csökken.A munkáltatónak lehetősége van azonban ennél nagyobb összeget is költségként megfizetni a munkavállalók részére, ez azonban már a fenti mérték felett, normál módon, azaz a munkabérhez hasonlóan adózik.A felek megállapodhatnak tételes költségelszámolásban is, ennek részletszabályait azonban az Szja-tv. meghatározza. A jellemzően felmerülő költségekhez sorolható a távmunkavégzéshez,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Milyen jogviszonyban és hogyan kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tulajdonosát, aki tagként személyesen közreműködik a társaságban, ügyvezetőként pedig havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenységi kör esetén a garantált bérminimum) alapján meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112,5 százaléka után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót akkor is, ha a tag egyébként a tevékenységéért jövedelemben nem részesül.Másrészt megbízási jogviszonyban ellátja az ügyvezetői teendőket. A havi 100 000 forintos megbízási díj a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítási kötelezettséget keletkeztet (mivel az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát), így megbízási jogviszonyban munkát végzőként (1202-es kód) is be kell őt jelenteni. Az említett 100 ezer forint alapulvételével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címke:

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó - a kedvezmény miatt - nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] vállalkozói osztalék-alap (Szja-tv. 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmeMagyarországon adóztatható része.Az említett jövedelmek után a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.Az éves maximum-adóalap tehát 2022-ben: 24 × 200 000 = 4 800 000 forint.Ezt az összeget azonban csökkenti az érintett- Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme,- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,- a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve-[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

GYED-en lévő ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cége mellett rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert a felesége helyett ő veszi igénybe a GYED-et? A tag az ügyvezetői teendők ellátásáért nem részesül semmilyen díjazásban.
Részlet a válaszából: […] a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ugyanakkor nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, mivel GYED-ben részesül, amely folyósításának a tartama alatt a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Hogyan alakul a 2022. évi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a tavalyi árbevétele 14 millió forint volt, és idén is hasonló összeggel kalkulál? Az érintett rendelkezett egy főállású munkaviszonnyal, de azt június 30-ával megszüntette, és ettől az időponttól GYET-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] összeg alapulvételével kellene július 1-jétől megfizetnie mezőgazdasági őstermelőként a járulékot. Ugyanakkor mindezt - jelen esetben - "felülírja" a 41. § (6) bekezdése, miszerint a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 40. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, így a 40. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a GYET folyósításának a tartama alatt mentesül a járulékfizetés alól.Ami a szociális hozzájárulási adót illeti: a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő - amennyiben adóévi bevétele eléri a minimálbér éves összegének az ötszörösét - a szociális hozzájárulási adót a minimálbér vagy az ennél magasabb összegben vállalt járulékalap után fizeti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése

Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
Részlet a válaszából: […] ügyvezető 2021-ben (a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének a napján) "automatikusan" nyugdíjassá vált, és ellátása ezen időponttól öregségi nyugdíjként kerül folyósításra a számára. Erre vonatkozóan nyilvánvalóan megküldték a határozatot, illetve a változást az összegszerűségében is tapasztalnia kellett. Ettől az időponttól a munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, és nem terheli a járulékfizetési kötelezettség, ahogy a foglalkoztató is mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. A többletként vallott és fizetett közterheket önellenőrzéssel rendezheti a kifizető.Ami a járulékfizetés révén szerzett szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet illeti: a törvény előzőekben említett 18. szakaszának a (3) bekezdése értelmében korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Fontos szabály, hogy az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a korábban folyósított összegnél.A kérdésben vázoltak szerint a nyugdíjkorhatár betöltésétől számított hat hónap már eltelt, tehát nincs mód arra, hogy az érintett kezdeményezze a nyugellátásának az újbóli megállapítását. Pontosabban a jelen szabályok szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szerb-magyar nyugdíjas kettős állampolgár

Kérdés: Melyik országban lesz jogosult az egészségügyi ellátásra egy szerb-magyar kettős állampolgár, aki 2020. novembertől nyugdíjban részesül mindkét országból, és állandó lakóhelye is van mindkét országban, de Magyarországon él élet-vitelszerűen? Az érintett személy munkavégzésre irányuló jogviszonyban egyik országban sem áll, korábban Szerbiában egyéni vállalkozó volt.
Részlet a válaszából: […] amelyben a lakóhelye van [2013. évi CCXXXIV. tv. 15. cikk (1) bekezdése].Ugyanezen cikk (5) bekezdése értelmében ez a szabály nem alkalmazandó arra, aki hivatásszerű tevékenysége alapján a szerződő felek valamelyikének jogszabályai szerint biztosítva van. A kérdésben foglaltak szerint e biztosítási jogviszonyt megalapozó tevékenység Szerbiában már[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Magyar állampolgár ausztráliai munkavállalása

Kérdés: Kell a magyar társaságokban Magyarországon járulékokat fizetnie, illetőleg van esetleg olyan lehetőség, hogy azokat egyik jogviszonyában sem kell megfizetnie annak a magyar magánszemélynek, aki egyidejűleg több magyar gazdasági társaság tulajdonosaként ellátja az ügyvezetői teendőket, és most Ausztráliában kíván munkát vállalni? A munkavállalásra nem kiküldetés keretében kerül sor.
Részlet a válaszából: […] bekezdései].Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses esetre az egyezmény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, tekintve, hogy az ausztráliai munkavégzésre a magyar társaságoktól teljesen elkülönült önálló tevékenységként kerül sor. Ennek következtében a magyar társaságokban fennálló jogviszonyokra az ausztráliai munkavégzés időtartama alatt is változatlanul alkalmazni kell a magyar jogszabályokat.Mivel a gazdasági társaságok esetében nem lehet szó "szünetelésről", ezért az ügyvezető társas vállalkozó utáni szociálishozzájárulásiadó- és társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget az Ausztráliá-ban folytatott tevékenység mellett is teljesíteni kell. Amennyiben nincs lehetőség az ügyvezetői-társas vállalkozói jogviszony(ok) megszüntetésére, akkor a közterhek tekintetében a legkedvezőbb megoldás az lehet, ha az egyik társaságban az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony keretében történik, és ott az ennek megfelelő minimálbér alapján történik a fizetés. Ekkor a többi társaságban társas vállalkozói jogviszonynak minősülő ügyvezetés esetében jövedelemkifizetés hiányában nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség [Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pontja].A pontos fogalomhasználat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Hazautazás és munkába járás költségei

Kérdés: Megtéríthető egyszerre a hazautazás és a munkába járás költsége a munkavállaló részére abban az esetben, ha a cég székhelye Budapesten van, és a dolgozó egy másik budapesti kerületből jár autóval a munkavégzés helyére, viszont az állandó lakcíme vidéken van?
Részlet a válaszából: […] munkarendjének megfelelően a lakóhelyéről/tartózkodási helyéről eljusson a munkavégzés helyére. A hazautazás célja, hogy a munkavállaló hétvégén, illetve az általános munkarendtől eltérő munkaidő--beosztás esetén havonta legfeljebb négy alkalommal a munkahelyéről a lakóhelyére utazzon.Mivel a két költségtérítés célja és alkalmazási esetköre eltérő, ezért természetesen előfordulhat, hogy egy adott munkavállaló a munkavégzés napjaira a napi munkába járás költségtérítését kapja, a heti hazajutáshoz pedig a hazautazás költségtérítését kapja. Ilyen eset lehet például, amikor egy debreceni lakóhellyel rendelkező munkavállaló Budapesten kap munkát. A munkahely közelébe költözve Üllőn létesít tartózkodási helyet. Ilyenkor a munkavállalónak a napi munkába járás költségtérítéseként az Üllő--Budapest-Üllő viszonylatban, a hétvégi hazautazásnál a Budapest-Debrecen-Budapest viszonylatban történő utazási költségeihez járul hozzá a munkáltató.A 39/2010. Korm. rendelet főszabálya szerint a napi munkába járás közigazgatási határon kívülről történhet, azaz a lakóhely/tartózkodási hely és a munkavégzés helye nem egy településen van. Szűk körben kötelezi a kormányrendelet a munkáltatót a közigazgatási határon belüli napi munkába járás költségeinek térítésére. Ilyen eset, ha a lakóhelyről/tartózkodási helyről a munkavégzés helye annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem elérhető, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel érhető el, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
Részlet a válaszából: […] legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően leg-alább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munka-idő-beosztás az irányadó.A fentiek alapján tehát különösen nagy jelentősége van annak, hogy a munkaidő-beosztás megváltozását mikor közli a munkáltató a munkavállalóval. Amennyiben ugyanis legalább 7 nappal, azaz 168 órával a beosztás szerinti időpontban a megváltozott munkaidő-beosztás közlésre került, rendkívüli munkaidőről beszélhetünk.A rendkívüli munkaidő az Mt. 56. alcíme szerint lehet munkaidő-beosztástól eltérő, vagy - munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén - munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá ügyelet (107. §).Ha a rendkívüli munkaidő elrendelését a munkavállaló írásban kéri, a munkáltató köteles azt írásban közölni. Mivel minden munkáltató esetében előfordulhatnak nem várt események, az Mt. 108. §-a rögzíti, hogy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében nem korlátozott. Minden egyéb esetben azonban, épp a fent említett munkarend felek általi kiszámíthatósága érdekében, a munkáltató naptári évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el. Kivétel ez alól a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása, mely a fenti éves maximumot további legfeljebb 150 órával haladhatja meg.A fentiek alapján, amennyiben a munkáltató már belelépett a 7. napba, vagyis 168 órán belül közölte a munkavállalóval, hogy az adott napon (napokon) 2 órával korábban kell bejönnie, akkor a 107. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli munkaidőről (önként vállalt túlmunka) beszélhetünk,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
2