113 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] a 80 százalékát egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.A törvény tehát csak és kizárólag munkaviszony, ráadásul legalább napi 4 órás munkaviszony, létesítése esetén teszi lehetővé az egyösszegű kifizetést, és ez nem is automatikus, hanem kérelemre történik. Egyéb jogviszony (pl. egyéni vállalkozás) létesítése esetén ez a lehetőség nem biztosított.Felhívjuk a figyelmet, hogy még munkaviszony létesítése esetén sem jár az egyösszegű kifizetés abban az esetben,[…]

Részlet a válaszából: […] esetén hét munkanap pótszabadság igénybevételét teszik lehetővé az apák részére, melyet kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő második hónap végéig a munkáltató köteles kiadni. A pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat köteles fizetni. A munkáltató az apát megillető, és részére kifizetett távolléti díjat, valamint annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérheti vissza az államtól. A kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez, igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Kincstár ellenőrizhet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A munkáltatók formanyomtatványon igényelhetik vissza az Mt. 148-152. §-a alapján az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el. A visszaigénylésre vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni azt az időszakot, melyre az elszámolás vonatkozik, tehát amely időszakra vonatkozóan a munkáltató a dolgozójának a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit számfejtette. Ha az időszak két negyedévet érint, akkor a szabadság első napjára vonatkozó negyedévet kell az elszámoláson feltüntetni. A nyomtatványon szerepelnie kell az elszámolt távolléti díj pontos összegének, a távolléti díj közterhei összességének, valamint e kettő együttes összegének. Amennyiben korábban téves igény miatt a foglalkoztató részére a Kincstár a ténylegesnél magasabb összeget számolt el, a nyomtatványon lehetőség van arra, hogy a későbbi elszámolással a túlfizetéssel csökkentett, ténylegesen kiutalandó összeget is feltüntessék. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság idejére kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a munkáltató az általa kialakított nyilvántartásba köteles felvezetni. A munkáltatónak[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványba be kell jegyezni [Eb-tv. R. 37. § (3) bekezdés].Az Eb-tv. 80. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak a biztosítás megszűnését követően (passzív jogon) folyósított pénzbeli ellátásokról, így a GYED-ről is az Art. 1. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott adatokkal a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár feladatkörében eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz jelentési kötelezettsége van. A jelentést a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell elektronikus úton teljesíteni. A passzív ellátások bejelentésének teljesítését a JELENT program segíti (http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_ oldalak/jogviszony_nyt_ell/jogviszony_nyilvantartas_bejelentes/jelent_program.html). A bejelentés azért szükséges, mert a passzív jogon GYED-ben részesülő személy csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.Egyébként a passzív jogon kifizetett GYED elszámolására külön jelentés[…]

Részlet a válaszából: […] 23. szakasza szerint az éves minimálbér felét jelenti, amely 2021-ben 1 004 400 forintot tett ki, míg 2022-ben 1 200 000 forintot jelent. Tehát az 1 millió forint alatti bevétel nem zárja ki az álláskeresési járadékra, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságot.Ugyanakkor az álláskeresési ellátás – amely a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítási jogviszonyt keletkeztet – mellett őstermelőként nem áll fenn a biztosítás, tekintve, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, ha bármilyen jogviszonyban (a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok kivételével) biztosított.E szerint a kérdésben említett személy biztosítási kötelezettsége a következők szerint alakul: 2021. november 30-ig munkaviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] utalás, ugyanis előfordulhat, hogy a fontos levelek nem kerülnek kézbesítésre.A számlaszám változását is a fentiek szerint kell bejelenteni. A számlaszám változtatásával kapcsolatosan érdemes tudni, hogy az ellátást kizárólag olyan bankszámlára lehet utalni, melynek az ellátott a tulajdonosa vagy társtulajdonosa.A bejelentés benyújtható elektronikus ügyintézés keretében, személyesen vagy postai úton is.Személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán kell eljárni (Budapest XIII. ker., Váci út 73.), a levélküldeményt pedig a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1820 Budapest postacímre kell feladni. A lakó- vagy tartózkodási hely változásának, illetőleg a bankszámlaszám változásának a bejelentését az ügyfélkapu--regisztrációval rendelkező személyek elektronikus[…]

Részlet a válaszából: […] (vagy garantált bérminimum) alapulvételével meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti – megváltozott munkaképességű vállalkozókra vonatkozó – szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, ami alapján a fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét csökkentheti az adóalap (de havonta legfeljebb a minimálbér kétszeresének) a 13 százalékával.Kisadózóként viszont a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának[…]

Részlet a válaszából: […] ténylegesen felmerült kiküldetési költségek megtérítése címén fizetik a munkavállaló részére, az nem része az adott országban elvárt minimális bérnek. A napidíjat tehát akkor lehet beszámítani az adott tagállamban elvárt minimális bérbe, ha mellette a munkáltató számlák alapján megtéríti a kiküldetéshez kapcsolódó költségeket.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 7. pontja értelmében a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemély (fuvaros) esetén – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a 285/2011. Korm. rendelet szerint naponta 60 eurónak megfelelő forintösszeg. A napi 60 euró tehát köztehermentesen kifizethető, azonban ennek egyik feltétele, hogy a kiküldött magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek megtérítésére jogosult (azaz a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást, például szállást, étkezést nem kap).Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók részére kifizetett 60 euró napidíj a kiküldetés során ténylegesen felmerülő költségek megtérítésére szolgál, így azt nem lehet figyelembe venni a külföldi minimálbér számítása során.A megoldás ebben az esetben az lehet, hogy a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeit (szállás, utazás, étkezés). Az ezeken felül – napidíjként – kifizetett összeg ebben az esetben beszámítható a külföldi minimálbérhez.A munkáltató által megtérített költségeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha az elszámolás rendben megtörténik. Ezeknek a költségeknek egy része a kamionsofőrök esetében nem releváns, a teljesség kedvéért azonban ezeket a szabályokat sem árt megismerni.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Ugyanezen bekezdés q) pontja alapján szintén nem része a jövedelemnek az utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás díját, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított[…]

Részlet a válaszából: […] felmondási tilalom nem érvényesül a próbaidő alatt, mert a próbaidőn belüli felmondás azonnali hatályú megszüntetésnek minősül, melyre az Mt. 79. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak lehetősége nyílik. Az említett jogszabály kimondja, hogy a próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatályú felmondással – indoklás nélkül – megszüntetheti a munkaviszonyt. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szemben a jogalkotó alaki elvárást (írásba kell foglalni), továbbá azt a követelményt támasztja, hogy az azonnali hatályú megszüntetést a munkáltató mely időpontra datálja.A már hivatkozott normaszöveggel összhangban az azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak nem szükséges indokolni, illetve a munkaviszony próbaidő alatti egyoldalú azonnali hatállyal történő megszüntetése esetében a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony-megszüntetés indokainak hiányára (BH.1996. 341).Ha a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] munkaidőnek számít, mivel a munkavállaló abban az idősávban is a munkáltató utasítása szerint jár el, vagyis a munkaszerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. Azonban jelen esetben a képesítés megszerzését törvény írja elő, ezért közvetlenül nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, hanem jogszabályban megfogalmazott kritérium, amelyet a munkáltató nem írhat felül. Ezért eredetileg a munkavállaló feladata lenne gondoskodni arról, hogy a szükséges képesítéseket megszerezze, mivel jelen követelmény nem a munkáltató üzleti érdekéből, illetve arra alapozott döntéséből ered. Tehát a képzésen való részvétel ebben a helyzetben nem tekintendő munkaidőnek, ezért munkabér és pótlék fizetése nem indokolt.A teljes körű válasz érdekében vizsgáljuk meg, hogy mi lenne a teendő, ha a képzés munkaidőnek számítana. Az előbbiekben leírt eredmény ekkor sem változna, mivel jelen esetben a munkavállalók foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőkeret fontos ismérve, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását, amely következtében a munkáltató szabadabban határozhatja meg a munkavállalók adott napi munkaidő-beosztását, vagyis az egyik napon pl. 6 órára, míg a következő napon 10 órára is beosztható a munkavállaló. Ez alapján a képzés napjaira is be lehet osztani a munkavállalót hosszabb napi munkaidőre, így a havi munkaidőkeretbe a korábban befejezett munkavégzések miatt belefér a képzési idő. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is figyelemmel kell lenni a napi és heti pihenőidőre, valamint a munkaközi szünetekre. Azonban – mint ahogy említésre került az előző bekezdésben is – erre a megközelítésre nincs szükség, mivel nem számítandó munkaidőnek jelen képzésen való részvétel.A nyilvántartási kötelezettség tekintetében a képzést nem munkaidőnek kell elszámolni, mivel törvény teszi kötelezővé azt. Azonban ajánlott adminisztrációt vezetni arról, hogy a képzéssel érintett munkavállalók az adott időpontokban megjelennek-e a képzésen. Ettől függetlenül pedig általánosságban az Mt. 134. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról, illetve azon megállapodásokról, amelyek értelmében a felek eltérnek az Mt. által meghatározott munkaidőre és munkaidő--beosztásra[…]

Részlet a válaszából: […] változást a vállalkozásnak az adóhatósághoz (NAV) jelenteni kell. Elképzelhető, hogy e jelentési kötelezettség elmaradt, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szűnt meg a biztosítási jogviszony. A kijelentést a 'T201T nyomtatványon pótolni lehet és kell is.A kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony megszűnése miatt az ellátásokra való jogosultság valóban nem állapítható meg.Nézzük meg az egyes ellátásokra való jogosultságot a munkaviszonyban.A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár, a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.Tekintettel arra, hogy az illető 2018-tól 2021. szeptember 30-ig kisadózó vállalkozás főállású kisadózó tagjának minősült (amely biztosítási jogviszony tehát az előzőekben leírtak alapján megszűnt), és 2021. október 1-jétől jelenleg is munkaviszonyban áll, a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően, azaz 2021. december 1-jéig nem csak két hónap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik, ezért táppénzre egy évig jogosult.A csecsemőgondozási díjra való jogosultság jogosultsági feltétele, hogy a nő a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel rendelkezzen, és a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülessen meg. E jogosultsági feltételekkel az anya rendelkezik. Az Eb-tv. R. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját, és a csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozásban a biztosítási jogviszony – a fentebb leírtak alapján – a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható.A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás, de legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár (Mt. 127. §; 129. §).A gyermekgondozási díjra az a biztosított szülő jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában[…]