95 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] a 80 százalékát egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.A törvény tehát csak és kizárólag munkaviszony, ráadásul legalább napi 4 órás munkaviszony, létesítése esetén teszi lehetővé az egyösszegű kifizetést, és ez nem is automatikus, hanem kérelemre történik. Egyéb jogviszony (pl. egyéni vállalkozás) létesítése esetén ez a lehetőség nem biztosított.Felhívjuk a figyelmet, hogy még munkaviszony létesítése esetén sem jár az egyösszegű kifizetés abban az esetben,[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványba be kell jegyezni [Eb-tv. R. 37. § (3) bekezdés].Az Eb-tv. 80. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak a biztosítás megszűnését követően (passzív jogon) folyósított pénzbeli ellátásokról, így a GYED-ről is az Art. 1. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott adatokkal a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár feladatkörében eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz jelentési kötelezettsége van. A jelentést a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell elektronikus úton teljesíteni. A passzív ellátások bejelentésének teljesítését a JELENT program segíti (http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_ oldalak/jogviszony_nyt_ell/jogviszony_nyilvantartas_bejelentes/jelent_program.html). A bejelentés azért szükséges, mert a passzív jogon GYED-ben részesülő személy csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.Egyébként a passzív jogon kifizetett GYED elszámolására külön jelentés[…]

Részlet a válaszából: […] 23. szakasza szerint az éves minimálbér felét jelenti, amely 2021-ben 1 004 400 forintot tett ki, míg 2022-ben 1 200 000 forintot jelent. Tehát az 1 millió forint alatti bevétel nem zárja ki az álláskeresési járadékra, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságot.Ugyanakkor az álláskeresési ellátás – amely a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítási jogviszonyt keletkeztet – mellett őstermelőként nem áll fenn a biztosítás, tekintve, hogy a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre, ha bármilyen jogviszonyban (a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok kivételével) biztosított.E szerint a kérdésben említett személy biztosítási kötelezettsége a következők szerint alakul: 2021. november 30-ig munkaviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] esetén hét munkanap pótszabadság igénybevételét teszik lehetővé az apák részére, melyet kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő második hónap végéig a munkáltató köteles kiadni. A pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat köteles fizetni. A munkáltató az apát megillető, és részére kifizetett távolléti díjat, valamint annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérheti vissza az államtól. A kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez, igazgatóságához kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, melyet a Kincstár ellenőrizhet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A munkáltatók formanyomtatványon igényelhetik vissza az Mt. 148-152. §-a alapján az apának kifizetett távolléti díjat és annak közterheit is. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatók el. A visszaigénylésre vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni azt az időszakot, melyre az elszámolás vonatkozik, tehát amely időszakra vonatkozóan a munkáltató a dolgozójának a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit számfejtette. Ha az időszak két negyedévet érint, akkor a szabadság első napjára vonatkozó negyedévet kell az elszámoláson feltüntetni. A nyomtatványon szerepelnie kell az elszámolt távolléti díj pontos összegének, a távolléti díj közterhei összességének, valamint e kettő együttes összegének. Amennyiben korábban téves igény miatt a foglalkoztató részére a Kincstár a ténylegesnél magasabb összeget számolt el, a nyomtatványon lehetőség van arra, hogy a későbbi elszámolással a túlfizetéssel csökkentett, ténylegesen kiutalandó összeget is feltüntessék. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság idejére kifizetett távolléti díjat és annak közterheit a munkáltató az általa kialakított nyilvántartásba köteles felvezetni. A munkáltatónak[…]

Részlet a válaszából: […] utalás, ugyanis előfordulhat, hogy a fontos levelek nem kerülnek kézbesítésre.A számlaszám változását is a fentiek szerint kell bejelenteni. A számlaszám változtatásával kapcsolatosan érdemes tudni, hogy az ellátást kizárólag olyan bankszámlára lehet utalni, melynek az ellátott a tulajdonosa vagy társtulajdonosa.A bejelentés benyújtható elektronikus ügyintézés keretében, személyesen vagy postai úton is.Személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán kell eljárni (Budapest XIII. ker., Váci út 73.), a levélküldeményt pedig a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1820 Budapest postacímre kell feladni. A lakó- vagy tartózkodási hely változásának, illetőleg a bankszámlaszám változásának a bejelentését az ügyfélkapu--regisztrációval rendelkező személyek elektronikus[…]

Részlet a válaszából: […] ténylegesen felmerült kiküldetési költségek megtérítése címén fizetik a munkavállaló részére, az nem része az adott országban elvárt minimális bérnek. A napidíjat tehát akkor lehet beszámítani az adott tagállamban elvárt minimális bérbe, ha mellette a munkáltató számlák alapján megtéríti a kiküldetéshez kapcsolódó költségeket.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 7. pontja értelmében a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemély (fuvaros) esetén – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a 285/2011. Korm. rendelet szerint naponta 60 eurónak megfelelő forintösszeg. A napi 60 euró tehát köztehermentesen kifizethető, azonban ennek egyik feltétele, hogy a kiküldött magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek megtérítésére jogosult (azaz a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást, például szállást, étkezést nem kap).Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók részére kifizetett 60 euró napidíj a kiküldetés során ténylegesen felmerülő költségek megtérítésére szolgál, így azt nem lehet figyelembe venni a külföldi minimálbér számítása során.A megoldás ebben az esetben az lehet, hogy a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeit (szállás, utazás, étkezés). Az ezeken felül – napidíjként – kifizetett összeg ebben az esetben beszámítható a külföldi minimálbérhez.A munkáltató által megtérített költségeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha az elszámolás rendben megtörténik. Ezeknek a költségeknek egy része a kamionsofőrök esetében nem releváns, a teljesség kedvéért azonban ezeket a szabályokat sem árt megismerni.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Ugyanezen bekezdés q) pontja alapján szintén nem része a jövedelemnek az utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás díját, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított[…]

Részlet a válaszából: […] munkaidőnek számít, mivel a munkavállaló abban az idősávban is a munkáltató utasítása szerint jár el, vagyis a munkaszerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. Azonban jelen esetben a képesítés megszerzését törvény írja elő, ezért közvetlenül nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, hanem jogszabályban megfogalmazott kritérium, amelyet a munkáltató nem írhat felül. Ezért eredetileg a munkavállaló feladata lenne gondoskodni arról, hogy a szükséges képesítéseket megszerezze, mivel jelen követelmény nem a munkáltató üzleti érdekéből, illetve arra alapozott döntéséből ered. Tehát a képzésen való részvétel ebben a helyzetben nem tekintendő munkaidőnek, ezért munkabér és pótlék fizetése nem indokolt.A teljes körű válasz érdekében vizsgáljuk meg, hogy mi lenne a teendő, ha a képzés munkaidőnek számítana. Az előbbiekben leírt eredmény ekkor sem változna, mivel jelen esetben a munkavállalók foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőkeret fontos ismérve, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását, amely következtében a munkáltató szabadabban határozhatja meg a munkavállalók adott napi munkaidő-beosztását, vagyis az egyik napon pl. 6 órára, míg a következő napon 10 órára is beosztható a munkavállaló. Ez alapján a képzés napjaira is be lehet osztani a munkavállalót hosszabb napi munkaidőre, így a havi munkaidőkeretbe a korábban befejezett munkavégzések miatt belefér a képzési idő. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is figyelemmel kell lenni a napi és heti pihenőidőre, valamint a munkaközi szünetekre. Azonban – mint ahogy említésre került az előző bekezdésben is – erre a megközelítésre nincs szükség, mivel nem számítandó munkaidőnek jelen képzésen való részvétel.A nyilvántartási kötelezettség tekintetében a képzést nem munkaidőnek kell elszámolni, mivel törvény teszi kötelezővé azt. Azonban ajánlott adminisztrációt vezetni arról, hogy a képzéssel érintett munkavállalók az adott időpontokban megjelennek-e a képzésen. Ettől függetlenül pedig általánosságban az Mt. 134. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról, illetve azon megállapodásokról, amelyek értelmében a felek eltérnek az Mt. által meghatározott munkaidőre és munkaidő--beosztásra[…]

Részlet a válaszából: […] (vagy garantált bérminimum) alapulvételével meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti – megváltozott munkaképességű vállalkozókra vonatkozó – szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, ami alapján a fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét csökkentheti az adóalap (de havonta legfeljebb a minimálbér kétszeresének) a 13 százalékával.Kisadózóként viszont a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának[…]

Részlet a válaszából: […] felmondási tilalom nem érvényesül a próbaidő alatt, mert a próbaidőn belüli felmondás azonnali hatályú megszüntetésnek minősül, melyre az Mt. 79. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak lehetősége nyílik. Az említett jogszabály kimondja, hogy a próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatályú felmondással – indoklás nélkül – megszüntetheti a munkaviszonyt. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással szemben a jogalkotó alaki elvárást (írásba kell foglalni), továbbá azt a követelményt támasztja, hogy az azonnali hatályú megszüntetést a munkáltató mely időpontra datálja.A már hivatkozott normaszöveggel összhangban az azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak nem szükséges indokolni, illetve a munkaviszony próbaidő alatti egyoldalú azonnali hatállyal történő megszüntetése esetében a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony-megszüntetés indokainak hiányára (BH.1996. 341).Ha a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása[…]