Ukrán állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható egy ukrán állampolgár Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] sokszor elhúzódó eljárást.A fent említett hiányszakmákat minden évben közleményben teszik közzé, a jelenleg hatályos lista a Hivatalos Értesítő 2021. évi 45. számában található. A listában többek között megtalálható az asztalos, építőipari szakmunkás, épületgépész, éttermi dolgozó, informatikus, programozó, kasszás, mérnök, szakács és varrónő is. E hiányszakmákban foglalkoztatott ukrán állampolgárok 180 napos perióduson belül 90 napig egyrészt vízummentesen tartózkodhatnak Magyarországon, és a munkavállalásuk engedélymentes, azonban bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót az engedélymentes foglalkoztatással kapcsolatban a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya felé. A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani, amely eljárás során az alábbi könnyítések élnek az ukrán munkavállalók számára:A tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújthatja a foglalkoztató (főszabály szerint ez a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania). Amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelmet kiemelt foglalkoztató nyújtja be, akkor a szakhatósági állásfoglalás kiadására nyitva álló határidő 10 napról 8 napra csökken. Kiemelt foglalkoztatónak az alábbi kritériumoknak megfelelő foglalkoztató minősül:- a kormánnyal érvényes stratégiai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban meghatározott munkabér

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy a Magyarországon munkát végző magyar állampolgár részére euróban meghatározott munkabért forintra átszámítva utalja át a munkáltató a dolgozó bankszámlájára? Milyen árfolyamot kell használni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] így arra sincsen lehetőség, hogy az esetleges bérpótlékokat és bónuszokat magyar forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg, és fizessék ki.Ilyen esetben a kialakult gyakorlat alapján a munkaszerződésben euróban megállapított összeget a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB-árfolyam alapján számítják át forintra, vagyis - a munkaszerződés felek általi módosításáig - ez a (forint)összeg lesz a munkavállaló alapbére.Ahogyan az idézett törvényi rendelkezésből látható, az két kivételt említ. Egyik a külföldön történő munkavégzés, vagyis amennyiben a munkavállaló külföldön végez munkát például kiküldetés esetén, akkor a külföldön végzett munka ellenértéke megállapítható és kifizethető külföldi pénznemben.A másik kivétel a "jogszabály eltérő rendelkezése hiányában". E körbe tartozik a vezető állású munkavállaló, aki esetében megengedett a munkabér külföldi pénznemben történő megállapítása és kifizetése. Vezető állású munkavállalóvá a törvény erejénél fogva vagy munkaszerződés alapján válhat az alkalmazott. A törvény erejénél fogva vezető állású munkavállalónak minősül az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett pedig az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldön élő ügyvezető járulékai

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon működő kft. tulajdonosa után, aki a magyar lakcímét megszüntette, Argentínában él, onnan vezeti a céget, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] munkavégzésre nem Magyarországon, hanem ún. harmadik állam (tehát nem EGT-tagállamban és nem egyezményes ország) területén kerül sor.Hogy ez miként érinti a biztosítási kötelezettséget, annak eldöntése érdekében mindenekelőtt a Tbj-tv. 1. §-ának (1) bekezdéséből kell kiindulnunk, miszerint a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magában foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.A törvény ezen alapelve egyben kijelöli, hogy a Tbj-tv. hatálya a magyar állampolgárokra és a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre terjed ki.Tehát,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.
Kapcsolódó címke:

25 év alatti átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó, a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapját 2022. január-június hónapokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. április hónapban tölti be a 25. életévét, a havi bevétele várhatóan 1 millió forint lesz, amelyből a 40 százalékos költség-hányaddal számolva havi 600 000 forint a jövedelem? Hogyan kell alkalmazni a 25 év alattiaknak járó adókedvezményt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.Ami a járulékot illeti, annak alapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, míg a szociális hozzájárulási adó alapjának havi minimuma ugyanezen összegek 112,5 százaléka. Ezek után lássuk az egyes hónapok alakulását.Január hónapban az adóalap 0, a járulékalap - feltételezve, hogy a garantált bérminimumból kell kiindulni - 260 000 forint, míg a szociális hozzájárulási adó alapja 260 000 × 112,5% = 292 500. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, a járulékalap a minimálbér, azaz 2022-ben a havi 200 000 forint, a szociális hozzájárulási adó alapja pedig a minimálbér 112,5 százaléka, azaz 225 000 forint lesz.Február hónapban az adóalap szintén 0 (és ezzel "felhasználásra" is kerül az 1 200 000 forintos kedvezmény), a járulék és a szociális hozzájárulási adó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Családi kedvezmény elvált szülők esetén

Kérdés: Élhet a családi kedvezménnyel az elvált édesapa abban az esetben, ha a családi pótlékot az anya kapja, akinek nincs elegendő adó- és járulékköteles jövedelme, és a bíróság közös felügyeleti jogot állapított meg?
Részlet a válaszából: […] ellenére sem érvényesítheti a családi kedvezményt.Egészen más a helyzet a Cst. 9. §-ának (4) bekezdésében említett esetben, amikor a szülők - a szülői közös felügyeleti jogukra és a gyermek időszakonként felváltva történő gondozására hivatkozással - kérték a családi pótlék 50-50 százalékos arányban történő megosztását.Ebben az esetben az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése értelmében a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül, és a felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Többes jogviszony

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kft. 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjait, ha mindketten ügyvezetők, de ezért a tevékenységért semmilyen díjazásban nem részesülnek? Mindkét tulajdonos kisadózó egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak mi-nő-sülnek a vállalkozások ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] megbízási jogviszony keretében látják el az ügyvezetést. Ennek megfelelően a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősülnek. Így a 22T1041-es nyomtatványon 1451-es kóddal kell bejelenteni őket. Mivel nincs heti 36 órás munkaviszonyuk, illetve nem nappali tagozatos diákok, havi minimálisadó- és -járulék-fizetési kötelezettség terheli őket a kft.-ben.A társas vállalkozóként fennálló biztosítás keletkezésével párhuzamosan kisadózóként pedig - a Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja értelmében - nem főállásúvá válnak.A másik lehetőség, hogy a társaságban munkaviszony keretében látják el az ügyvezetői teendőket. Ha munkaviszonyukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, a kisadózói jogviszonyuk változatlanul nem főállásúnak minősül, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] érvényesítheti a foglalkoztató.Az egyéni és társas vállalkozó minimumjárulék-fizetésével összefüggő minimálbér-meghatározásánál a vonatkozó jogszabály (Tbj-tv. 4. § 14. pontjának 2. alpontja) már kevésbé egyértelmű. A jogszabályi hely szerint a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbérnek minősül a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.Az előíráshoz fűzött kommentár szerint jelenleg nincs olyan jogszabály, amely egyértelmű eligazítást nyújtana annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy az egyéni és társas vállalkozó fő tevékenysége milyen iskolai végzettséget, milyen szakképzettséget igényel. Segítséget nyújthat a kérdésnek az eldöntéséhez a 150/2012. Korm. rendelet. Tehát a kérdés eldöntésénél mindig abból kell kiindulni, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége, vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége milyen iskolai végzettséget és milyen szakképzettséget igényel.A képzési jegyzék azonban 2020. február 15-től nem ismeri a "burkoló" szakképesítést.Ugyanakkor az említett képzési jegyzéknél fontosabb jogszabály az 5/1997.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi biztosítási idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a CSED/GYED igénylése során, a jogosultság megállapításához az előzetes külföldi (olasz) biztosítási idő figyelembevételére is szükség lenne, de az olasz hatóság ez irányú megkeresésére azt a választ adta, hogy az érintett időszakban nem volt biztosítva, ezért nem tudják igazolni ezt számára az S041-es nyomtatványon? Az érintett magánszemély szerint ez nem felel meg a valóságnak, az olasz munkaviszonyára és biztosítási idejére vonatkozó egyéb dokumentumokkal is rendelkezik. Elfogadhat más dokumentumot is a kifizetőhely a biztosítási idő igazolására, vagy csak a hivatalos nyomtatvány felel meg? Kezdeményezheti a formanyomtatvány kiállítását a kifizetőhely? Hogyan tisztázható az olasz hatóság és a magyar magánszemély állítása közötti ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] a biztosított rendelkezik E104-es vagy S041-es jelű nyomtatvánnyal, azt el kell fogadni. Ha nem rendelkezik ezen nyomtatványok valamelyikével, a biztosítási idejét igazolni nem tudja, ezért a kifizetőhelynek az adatcsere lebonyolítása érdekében a megkeresést a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal kifizetőhelyi ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egység részére kell megküldeni.Jelen esetben a megkeresés a magánszemély által már megtörtént, de az olasz hatóság a biztosítási időt nem tudta igazolni. A kifizetőhely természetesen élhet az elektronikus adatcsere lehetőségével, ez azonban feltehetően nem fog más eredményt elérni, mint a biztosított megkeresése. A kifizetőhely viszont más igazolást nem fogadhat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] kötelezettnek, ami jelen esetben a biztosítás szünetelésének a tartamát jelenti.A Tbj-tv. 16. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítása a tevékenység szünetelésének ideje alatt szünetel.A kisadózók esetében egyébként a biztosítás szünetelésének a tartama ettől eltér, mivel a Kata-tv. erre vonatkozóan speciális előírást tartalmaz. A jogszabály 10. §-ának (1a) bekezdése értelmében ugyanis a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban szünetel, amelyben utána az adót a 8. § (9) bekezdésének d) pontja alapján (tehát a tevékenység szünetelésére tekintettel) nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Prémium, jutalék, bónusz, jutalom

Kérdés: Mi a különbség a prémium, a jutalék, a bónusz és a jutalom között?
Részlet a válaszából: […] jogos igénye keletkezik a prémium kifizetésére, amelyet akár bírósági úton is lehetősége van érvényesíteni.A prémium intézményét nem szabad összekeverni a teljesítménybérezéssel, hiszen míg - ahogyan fentiekben is látható - a prémiumra való jogosultság feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg, addig a teljesítménykövetelményt olyan módon kell meghatároznia a munkáltatónak, hogy az rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen.Amennyiben a prémiumkitűzés alapján a teljesítés megkezdődött a munkavállalók által, a feltételeken a munkáltató már nem változtathat. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak feladatokat határozhat meg a munkáltató, hanem egyéb feltételekhez is kötheti a jogosultságot, így például előírhatja azt is, hogy nem jár prémium azon munkavállalóknak, akik a prémium kifizetésének esedékességekor felmondási idejüket töltik.Az egyetlen lehetőség a prémium követelésére prémiumkitűzés és feladat elvégzése nélkül kizárólag az az eset, ha a prémium megfizetésére a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettséget.A jutalék hasonlít a prémium intézményéhez, azonban míg a prémiumot általában konkrét összegben határozzák meg, addig a jutalék legtöbbször a valamilyen feladat teljesítéséből vagy eladásból származó bevétel meghatározott hányadát jelenti.A jutalom és a bónusz szinonim fogalmak, az előzőekben felsorolt intézményektől az különbözteti meg őket a legjobban, hogy nemcsak munkateljesítményt ösztönözhetnek velük, hanem a legkülönbözőbb indokok alapján adhatja oda a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
10