95 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] így arra sincsen lehetőség, hogy az esetleges bérpótlékokat és bónuszokat magyar forinttól eltérő pénznemben állapítsák meg, és fizessék ki.Ilyen esetben a kialakult gyakorlat alapján a munkaszerződésben euróban megállapított összeget a munkaszerződés megkötésekor érvényes MNB-árfolyam alapján számítják át forintra, vagyis – a munkaszerződés felek általi módosításáig – ez a (forint)összeg lesz a munkavállaló alapbére.Ahogyan az idézett törvényi rendelkezésből látható, az két kivételt említ. Egyik a külföldön történő munkavégzés, vagyis amennyiben a munkavállaló külföldön végez munkát például kiküldetés esetén, akkor a külföldön végzett munka ellenértéke megállapítható és kifizethető külföldi pénznemben.A másik kivétel a "jogszabály eltérő rendelkezése hiányában". E körbe tartozik a vezető állású munkavállaló, aki esetében megengedett a munkabér külföldi pénznemben történő megállapítása és kifizetése. Vezető állású munkavállalóvá a törvény erejénél fogva vagy munkaszerződés alapján válhat az alkalmazott. A törvény erejénél fogva vezető állású munkavállalónak minősül az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Emellett pedig az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] sokszor elhúzódó eljárást.A fent említett hiányszakmákat minden évben közleményben teszik közzé, a jelenleg hatályos lista a Hivatalos Értesítő 2021. évi 45. számában található. A listában többek között megtalálható az asztalos, építőipari szakmunkás, épületgépész, éttermi dolgozó, informatikus, programozó, kasszás, mérnök, szakács és varrónő is. E hiányszakmákban foglalkoztatott ukrán állampolgárok 180 napos perióduson belül 90 napig egyrészt vízummentesen tartózkodhatnak Magyarországon, és a munkavállalásuk engedélymentes, azonban bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót az engedélymentes foglalkoztatással kapcsolatban a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya felé. A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani, amely eljárás során az alábbi könnyítések élnek az ukrán munkavállalók számára:A tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújthatja a foglalkoztató (főszabály szerint ez a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania). Amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelmet kiemelt foglalkoztató nyújtja be, akkor a szakhatósági állásfoglalás kiadására nyitva álló határidő 10 napról 8 napra csökken. Kiemelt foglalkoztatónak az alábbi kritériumoknak megfelelő foglalkoztató minősül:– a kormánnyal érvényes stratégiai[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított összegről és a folyósítás időtartamáról határozatban kell rendelkezni.Ez esetben a törvény nem ad lehetőséget a GYED összegének megváltoztatására. A számítás alapja minden esetben a jogosultságot megelőzően elért jövedelemből (szerződés szerinti jövedelemből) számított naptári napi átlag. A GYED folyósításának időtartama alatt bekövetkező béremelés tehát nem befolyásolja a már megállapított összeget.Tekintettel arra, hogy a GYED összege maximalizálva van, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet csak, ezért a maximális összegben megállapított GYED-eket a minimálbér emelésének napjától a megemelt összeghatár figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez a szabály nem alkalmazható a jelen esetben, mivel még a minimálbér kétszeresét sem éri el a jövedelme (szerződés szerinti bére).Mivel negyedik gyermek után járó ellátásról van szó, felhívjuk a figyelmét a GYED összegének megállapítására vonatkozó kedvezményszabályra. Ennek lényege, hogy ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a számított GYED alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ehhez viszont van egy feltétel, hogy az utolsóként[…]

Részlet a válaszából: […] igénye keletkezik a prémium kifizetésére, amelyet akár bírósági úton is lehetősége van érvényesíteni.A prémium intézményét nem szabad összekeverni a teljesítménybérezéssel, hiszen míg – ahogyan fentiekben is látható – a prémiumra való jogosultság feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg, addig a teljesítménykövetelményt olyan módon kell meghatároznia a munkáltatónak, hogy az rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen.Amennyiben a prémiumkitűzés alapján a teljesítés megkezdődött a munkavállalók által, a feltételeken a munkáltató már nem változtathat. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak feladatokat határozhat meg a munkáltató, hanem egyéb feltételekhez is kötheti a jogosultságot, így például előírhatja azt is, hogy nem jár prémium azon munkavállalóknak, akik a prémium kifizetésének esedékességekor felmondási idejüket töltik.Az egyetlen lehetőség a prémium követelésére prémiumkitűzés és feladat elvégzése nélkül kizárólag az az eset, ha a prémium megfizetésére a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettséget.A jutalék hasonlít a prémium intézményéhez, azonban míg a prémiumot általában konkrét összegben határozzák meg, addig a jutalék legtöbbször a valamilyen feladat teljesítéséből vagy eladásból származó bevétel meghatározott hányadát jelenti.A jutalom és a bónusz szinonim fogalmak, az előzőekben felsorolt intézményektől az különbözteti meg őket a legjobban, hogy nemcsak munkateljesítményt ösztönözhetnek velük, hanem a legkülönbözőbb indokok alapján adhatja oda a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] díj,– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér),– a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 92 százaléka.A betegszabadságra jogosult munkavállaló esetében tehát a jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj összege alapján kerül kiszámításra a táppénz alapja.Az Mt. 152. §-a értelmében a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra munkabér-kifizetés nem történt.Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg – többek között – óra- vagy teljesítménybérezés esetén[…]

Részlet a válaszából: […] egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege pedig már évek óta nem változott, így az továbbra is 28 500 forint, melyből a kérelmező a nyugdíjjárulék levonását követően 25 650 forintot kaphat kézhez. Amennyiben a GYES nem jár egész hónapra, naptári napokra lebontva ez nettó 855 forintot jelent. Esetünkben a hármas ikrekre havonta az édesanya vagy édesapa a járulék levonása nélkül 85 500 forintra jogosult, a járulékok levonását követően a kiutalt összeg 76 950 forint lesz; ezt a következő szabályozás indokolja, melyet szintén a fent megnevezett törvény tartalmaz. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad-része jár. Ez azt jelenti, hogy egészen annak az évnek a végéig, míg a gyermekek nem érik el az iskolaérettséget, a kérelmező a jelzett összegben kaphatja az ellátást. Az élet azonban néha furcsa dolgokat produkál, és hiába hasonlatosak az ikrek sokszor a megszólalásig egymáshoz, az iskolaérettséget nem biztos, hogy egyszerre érik el. A jogszabály erre az esetre egyedileg rendelkezik. Amennyiben iker-gyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, akkor a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha az ikrek közül akár csak egy gyermek nem iskolaérett a szakvélemény alapján, akkor az összes gyermek jogán a kérelmező továbbra is megkaphatja a gyermekgondozást segítő ellátást. Ez esetünkre lefordítva azt jelenti, hogy az édesanya továbbra is – legalább még egy évig – 76 950 forint[…]

Részlet a válaszából: […] személy Németországban öregségi nyugdíjban részesül, akkor Magyarországon létesített munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, biztosítottként bejelenteni nem szükséges, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nyugdíjasstátuszát a német biztosító erre vonatkozó határozatával igazolhatja.Német nyugdíjasként az S1-es igazolás[…]

Részlet a válaszából: […] egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagyb) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagyc) egyéb hitelt érdemlő módonbizonyítja.A szolgálati idők igazolására alkalmas a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat, közismertebb nevén OEP-igazolvány vagy tb-kiskönyv. A szolgálati időt bizonyíthatja még a tanulmányokat igazoló dokumentum, így az ipari tanuló munkakönyv, a szakmunkástanuló-bizonyítvány, az egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés, a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány vagy oklevél, férfiak esetén a katonakönyv,[…]

Részlet a válaszából: […] elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.Ami a járulékot illeti, annak alapja az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), de havonta legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum, míg a szociális hozzájárulási adó alapjának havi minimuma ugyanezen összegek 112,5 százaléka. Ezek után lássuk az egyes hónapok alakulását.Január hónapban az adóalap 0, a járulékalap – feltételezve, hogy a garantált bérminimumból kell kiindulni – 260 000 forint, míg a szociális hozzájárulási adó alapja 260 000 × 112,5% = 292 500. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, a járulékalap a minimálbér, azaz 2022-ben a havi 200 000 forint, a szociális hozzájárulási adó alapja pedig a minimálbér 112,5 százaléka, azaz 225 000 forint lesz.Február hónapban az adóalap szintén 0 (és ezzel "felhasználásra" is kerül az 1 200 000 forintos kedvezmény), a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja[…]