95 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] az esetben kell a létszám meghatározásakor figyelembe venni, amennyiben munkaszerződésük alapján folyamatosan foglalkoztatottnak minősülnek, azaz foglalkoztatásuk az 5 munka-napot meghaladja. Ez a feltétel az alkalmi munkavállalók esetében nem teljesülhet, hiszen ők az Efo-tv. szerint összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napon alkalmazhatók. Ugyanakkor a turisztikai idénymunkások, illetve mezőgazdasági idénymunkások esetében nem kizárt a folyamatos (5 egymást követő napot meghaladó) foglalkoztatás, így őket adott esetben a létszámba be kell számítani.Az Efo-tv. hatálya alá tartozó turisztikai idénymunkának csak a Ker-tv.-ben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem[…]

Részlet a válaszából: […] fenn.A felváltva gondozott gyermek után a családi pótlékot a két szülő közös nyilatkozatával lehet igényelni. A közös kérelem alapján a gyermek után járó családi pótlékra a két szülő a jogszabály alapján 50-50 százalékos arányban válik jogosulttá [Cst. 9. § (4) bekezdés]. Mivel a felváltva gondozás a gyermek azonos időtartamú gondozását jelenti, fel sem merülhet, hogy a szülők az 50-50 százalékos aránytól eltérő megoszlásban igénylik a családi pótlékot. Ha a szülők közösen tett nyilatkozata a családi pótlék megállapításához pl. a körülmények változása okán nem fedi a valóságot, akkor azt a családi pótlékot folyósító szervhez be kell jelenteni.A családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésének joga a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosult szülők esetén mindkét szülőt megilleti 50-50 százalékos arányban azzal, hogy a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak [Szja-tv. 29/B. § (1e) bekezdés]. A felváltva gondozott gyermek után a felváltva gondozó szülőket felesben megillető adóalap-kedvezmény azon a törvényi feltételezésen alapul, hogy a szülők egyenlő időszakokban gondozzák felváltva a gyermeküket. A kedvezmény 50-50 százalékos megoszlásának mértéke nem felülírható.Összefoglalva,[…]

Részlet a válaszából: […] az édesanyák számára is a gyermekük egyéves koráig, ugyanis amennyiben az eredeti munkakörében történő foglalkoztatása igazoltan orvosilag ellenjavallt, akkor a munkáltató köteles számára ideiglenesen, egészségügyi szempontból megfelelő munkakört felajánlani azzal, hogy az édesanya alapbére ebben az átmeneti munkakörben nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében kapott alapbérnél. Amennyiben az ideiglenes munkakörben magasabb az alapbér, akkor erre az alapbérre jogosult. A munkavégzés alól fel kell menteni az édesanyát, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, azzal, hogy a felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Természetesen ebben az esetben a munkabér arányosan csökken.A munkáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania az ún. felmondási védelmekre is, hiszen a három éven aluli gyermeket nevelő anya, illetve ilyen korú gyermeket egyedül nevelő apa határozatlan idejű munkaviszonya magatartási okkal összefüggésben csak akkor szüntethető meg felmondással, amennyiben az ok olyan súlyos, hogy az alapesetben azonnali hatályú felmondási ok lenne. A munkavállaló képességére vagy a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás előtt a munkáltató köteles felmérni, hogy van-e a munkahelyen a munkavállaló képességének, végzettségének megfelelő üres állás. A felmondás csak akkor lehet jogszerű, ha ilyen állás nincsen, vagy a felajánlott munkakört a munkavállaló elutasítja.Fontos kiemelni, hogy a határozott idejű munkaviszony, illetőleg az azonnali hatályú felmondás esetén ezek a védelmek nem illetik meg a munkavállalót.A munkáltatónak ügyelnie kell továbbá arra, hogy a három éven aluli gyermeket nevelő édesanyát csak a hozzájárulásával lehet ideiglenesen a[…]

Részlet a válaszából: […] vállalható magasabb összegű járulékfizetés is.Továbbra is csak a minimálbér alapulvételével köthet megállapodást (magasabb összeggel nem) szolgálati idő szerzése céljából az a nagykorú személy, aki a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejét, valamint az öregségi teljes vagy résznyugdíjhoz való jogosultsághoz hiányzó szolgálati idejét (legfeljebb öt évet) kívánja szolgálati időként elismertetni.A szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék – a megállapodás megkötését követő 30 napon belüli egyösszegű – megfizetésével megállapodás köthető az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.Az a személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, megállapodást köthet a saját és vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. E megállapodás alapján a fizetendő járulék összege nagykorú megállapodást kötő személy esetén a minimálbér 50 százaléka havonta, 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka.A Magyarországon oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár megállapodást köthet egészségügyi szolgáltatásra, melynek díja a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér százaléka.Amennyiben a megállapodás megkötését követően a minimálbér összege változik, a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell a járulékot megfizetni.Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésének előfeltétele a megállapodást megkötni kívánó személy egészségi állapotának felmérése, amelynek során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki. Az állapotfelmérés díjköteles, és azt a megállapodás megkötésére jogosult egészségbiztosítási szerv rendeli el.Az egészségügyi szolgáltatás a sürgősségi ellátás kivételével a megállapodás megkötését követő 24. hónap első napjától jár. Amennyiben a megállapodást kötő 24 hónapra visszamenőlegesen megfizeti a megállapodás megkötésekor a járulékot, akkor az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás[…]

Részlet a válaszából: […] szempontból nincs akadálya a foglalkoztatásának, természetesen a fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok betartásával.További szempont, hogy a Cst. 14. §-a értelmében, amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével – a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.A jogszabály alkalmazásában jövedelemnek az Szja-tv. szerint adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel minősül, amelynek havi összege meghaladja a minimálbért. Rendszeres jövedelemről pedig legalább három egymást követő hónapban[…]

Részlet a válaszából: […] ellenére sem érvényesítheti a családi kedvezményt.Egészen más a helyzet a Cst. 9. §-ának (4) bekezdésében említett esetben, amikor a szülők – a szülői közös felügyeleti jogukra és a gyermek időszakonként felváltva történő gondozására hivatkozással – kérték a családi pótlék 50-50 százalékos arányban történő megosztását.Ebben az esetben az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése értelmében a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül, és a felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa)[…]

Részlet a válaszából: […] összegét a bevallás 627. sorában kell feltüntetni.Ennek oka, hogy e nem rendszeres jövedelmek a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során az általánostól eltérő – a Tny-tv. R. 15. §-ának (3) bekezdésében taglalt szabályok szerint – kerülnek beszámításra.Ugyanakkor e számítási mód csak abban az esetben okoz (ekkor sem számottevő) eltérést, amennyiben az érintettnek az adott évben több olyan biztosításban[…]

Részlet a válaszából: […] személyekre a Hszt. speciális rendelkezései az irányadók.A Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.Az egészségbiztosítás rendszerében biztosított csecsemőgondozási díjnak megfelelő juttatási forma a Hszt. 149. §-ának (1) bekezdése alapján biztosított szülési szabadság. A törvény értelmében a hivatásos állomány várandós, valamint szülő nő tagját huszonnégy hét egybefüggő szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.A szülési szabadság idejére távolléti díj jár, mely az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelme.Jövedelem jellegéből eredően azonban nem alkalmazható rá a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontja, amely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege. Ellenkezőleg, a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulékot fizet.A teljeskörűség miatt említést érdemel, hogy a privilegizált hivatásos szolgálati jogviszonytól elkülönülten, a Hszt. XXVIII/A. fejezete a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra[…]

Részlet a válaszából: […] módot választ.Ugyanakkor az ekho választásának a lehetősége kérdéseket vet fel. Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében ugyanis munkaviszonyban az ekho szerinti adózás csak abban az esetben lehetséges a munkabér egészére nézve (nem nyugdíjas esetében), ha– a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;– a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen (munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban) az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásra. Bár e paragrafus június 30-áig hatályos (3) bekezdésének szövege némi magyarázattal szolgált, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. Mivel kizárólag a csecsemőgondozási díj folyósítása alatti személyes munkavégzés zárja ki az ellátás folyósítását, ezért került a keresettel[…]