Találati lista:
721. cikk / 1003 Többes jogviszonyú biztosított táppénze
Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
722. cikk / 1003 Passzív táppénz időtartama 2009. augusztus 1-jétől
Kérdés: Keresőképtelensége esetén valóban csökkentett időtartamú táppénzre lesz-e jogosult az a munkavállaló, akinek a felmondási ideje 2009. augusztus 10-én fog lejárni, és a munkaviszonya is ezen a napon szűnik meg? A passzív táppénz időtartama ebben az esetben valóban csak 30 nap lehet?
723. cikk / 1003 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
724. cikk / 1003 Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta
Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
725. cikk / 1003 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
726. cikk / 1003 Rövid biztosítási idővel rendelkező munkavállaló TGYÁS-jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra az a munkavállaló, aki 2009. január 5-től áll napi 4 órás munkaviszonyban egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónál? A munkavállaló 2009. március 2-től táppénzt igényelt, mert szeptemberben szülni fog. A munkavállaló igazolt hiányzása miatt 53 nap táppénzre jogosult, szerződése ebben a jogviszonyában 2010. január hónapig szól, de 2005. január 5-től rendelkezik egy másik 4 órás munkaviszonnyal is.
727. cikk / 1003 Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
728. cikk / 1003 Pakisztáni állampolgár szülési ellátásai
Kérdés: Kaphat-e Magyarországon táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, illetve gyermekgondozási segélyt egy pakisztáni állampolgár, aki magyar férjjel és magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és jelenleg egy belföldi kft. munkavállalója? Munkaviszonyai: 2007. november 1-jétől 2008. augusztus 19-ig, heti 40 órás munkaidő, 2009. február 1-jétől jelenleg is heti 40 órás munkaidő. A munkavállaló várhatóan 2009 decemberében fog szülni.
729. cikk / 1003 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
730. cikk / 1003 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
