1003 talált cikk a Táppénz+jogosultság kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.

Kérdés: Helyes-e ha a terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. évi jövedelem alapján számították annak a munkavállalónak az esetében, akinek a folyamatos biztosítási ideje 2006. október 3-án kezdődött, táppénzben részesült 2010. június 22-től 2011. január 9-ig, 2011. január 10-én szült, és ezen időponttól 2011. június 26-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, tehát 172 napi jövedelme volt? Mi lesz a GYED alapja, ha az anya 2011. június 27-től igényli az ellátást?

Kérdés: Érdemes-e fellebbeznie a biztosítottnak az igénylés elutasítása ellen az alábbi esetben? A munkavállaló 2007. szeptember 10-től 2010. november 1-jéig dolgozott előző munkahelyén, ahol 2010. július 10-től táppénzes állományban volt, majd munkahelyet változtatott. Az új munkaviszony a munkaszerződés alapján 2010. november 2-án jött létre, de mivel a dolgozó veszélyeztetett terhes volt, nem tudta felvenni a munkát, szüléséig folyamatosan táppénzes állományban volt. Az egészségbiztosítási pénztár az orvosi igazolások és a munkaszerződés alapján tovább folyósította a táppénzt, mondván, hogy ez 2010. évben még lehetséges, de 2011. évtől változik a jogszabály, a 2011. március 5-től igényelt terhességi-gyermekágyi segély kérelmét viszont elutasították azzal, hogy az új foglalkoztatónál a biztosított jogviszonya nem jött létre.

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.

Kérdés: Mi lesz a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja annak az 1998. április 1. óta biztosított munkavállalónak az esetében, aki 2011. február 25-től GYES-en van a 2009. február 24-én született gyermekével, és a második gyermekével terhes? A szülés várható időpontja 2011. október 24. Kedvezőbb lenne-e a számára, ha megszakítaná a GYES-t, és kivenné a 40 nap szabadságát? Lehetséges-e a szabadság összegével számolni a terhességi-gyermekágyi segély összegét?

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.

Kérdés: Figyelembe vehető-e a GYES melletti munkavégzés időtartamára járó jövedelem a gyermekápolási táppénz összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. május 18-tól 2010. december 31-ig GYES-en volt, az ellátás folyósítása mellett 2010. augusztus 4-től visszament dolgozni, 2011. január 1-jétől már a GYES folyósítása nélkül dolgozik tovább, és 2011. május hóban gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be?

Kérdés: Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.

Kérdés: Valóban alacsonyabb összegben fogja-e kapni a táppénzt a 2011 júniusában végzendő műtéte utáni hosszú ideig tartó keresőképtelensége idejére az a munkavállaló, aki 2011. évben már volt keresőképtelen, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzben részesült, amelynek összegét a 2010. évben elért jövedelmei alapján állapította meg a munkáltatójánál működő kifizetőhely? A táppénz napi összege a járulékfizetési felső határ figyelembevételével 10 400 forint volt, de az ügyintéző tájékoztatása szerint ez az összeg csökkenni fog annak ellenére, hogy a jövedelem ennél jóval magasabb.

Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama GYES-t a nagyobbik gyermek után abban az esetben, ha a gyermek süket, és ezért a 8 éves koráig jár utána az ellátás, amelyet jelenleg az édesanya kap, aki várandós a második gyermekével, akinek a születését szeptemberre várja, de előtte visszamegy dolgozni, kiveszi a szabadságát, és utána táppénzt igényel? Milyen ellátásra lesz jogosult az édesanya az újszülött gyermek után?