119 cikk rendezése:
51. cikk / 119 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
52. cikk / 119 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
53. cikk / 119 Speciális foglalkoztatási formák
Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
54. cikk / 119 Munkába visszatérő kismama
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
55. cikk / 119 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
56. cikk / 119 Határozott idejű munkaszerződés
Kérdés: Elegendő-e módosítani a határozott idejű munkaszerződést, ha a szerződő felek újabb határozott időtartamra meg kívánják hosszabbítani, vagy az újabb határozott időtartamú munkaviszonyhoz új munkaszerződést kell kötni? Mikor alakul át a határozott időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonnyá, illetve milyen esetekben minősül az eredetileg határozott időtartamra szóló munkaviszony határozatlan időtartamú munkaviszonynak?
57. cikk / 119 Kiküldetés időtartama
Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?
58. cikk / 119 Munkaszerződés GYES folyósítása alatt
Kérdés: Kell-e új, határozott időre szóló szerződést kötni a GYES folyósításának idejére azzal a főfoglalkozású munkavállalóval, aki az ellátás folyósítása mellett napi 4 órában vissza kíván menni dolgozni?
59. cikk / 119 Betegállomány próbaidő alatt
Kérdés: Szünetel-e a próbaidő a betegállomány ideje alatt, illetve meghosszabbítható-e ezzel az időtartammal? Felmondhat-e a munkáltató ebben az esetben a betegállomány ideje alatt?
60. cikk / 119 Munkáltató és munkavállaló megállapodása
Kérdés: Kollektív szerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodása mikor és milyen módon térhet el jogszerűen a törvényi rendelkezésektől?
