Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés olyan kötelező tartalmi eleme, mely nélkül a munkaszerződés érvénytelen. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (minimálbér, garantált bérminimum). Az alapbérrel nem összekeverendő a teljesítménybér, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A Tny-tv. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál – számos más jövedelem mellett – a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama alatt szerzett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozás – ügyvezetésre tekintettel – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat ugyan (hiszen nem saját jogú nyugdíjas), de rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe véve – a gyakorlati képzési idő eléria) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese,b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Nem elegendő tehát csak a pótlékot fizetni, hanem a rendkívüli munkavégzés idejére is meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után

Kérdés: A három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevétele során a családi pótlékra szülőként való jogosultságnak a kedvezményezett foglalkoztatás teljes tartama alatt fenn kell állnia, vagy elég csak annak kezdetekor?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Csecsemőgondozási díj alapja II.

Kérdés: Alkalmazható az új kedvezményszabály a csecsemőgondozási díj alapjának kiszámítása során annak a kismamának az esetében, aki 2013. november 21-én született gyermeke után terhességi-­gyermekágyi segélyt kapott, jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, munkaviszonya 2015. január 16-án megszűnt, jelenlegi munkáltatójánál 2015. február 2-től áll munkaviszonyban napi 6 órás munkaidővel havi 210 000 forint munkabérért, és 2015. július 10-én megszületett a második gyermeke? Az első gyermek után folyósított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj napi alapja napi 12 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] 2015. július 1-jétől az Eb-tv. 42. §-a valóban kiegészült egy kedvezményszabállyal, amelynek értelmében, ha a gyermek a gyermekgondozási díj igénybevétele alatt születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazás

Kérdés: Adómentes bevételnek minősül a gyakorlati képzés idejére megkötött hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett hallgatói munkadíj? Biztosítottá válik a hallgató e szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...elérő egybefüggő gyakorlat esetén egyértelműen kötelező a díjazás fizetése, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százaléka [Felsőokt-tv. 44. § (3) bekezdés a) pontja]. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Alkalmi foglalkoztatás időtartamának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a foglalkoztatás napjainak a számát alkalmi foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama két naptári napot érint, például a foglalkoztatás kezdő időpontja március 1-je 20 óra, a foglalkoztatás vége március 2-a 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Efo-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] ...az elmarad jövedelem megtérítése személyi jövedelemadó szempontjából munkabérnek minősül, nem tekintendő járulékalapot képező jövedelemnek. A Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja ugyanis egyértelműen rendelkezik a kérdésben, miszerint nem képez nyugdíjjárulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
75
76
77
162