Nyugdíjjárulék levonása utólagos kifizetés esetén

Kérdés: Hogyan kell levonni a nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak az esetében, akinek az előző munkahelye 2009. június 30-án megszűnt, jelenlegi munkahelyén 2009. július 1-jétől dolgozik, és az előző munkahelyén 2010. márciusban jutalmat fizettek ki számára a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra? A munkavállaló az előző munkahelyén időarányosan elérte a nyugdíjjárulék-maximumot.
Részlet a válaszából: […] ...abiztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felsőhatárig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszonymegszűnése napján került volna sor. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Keresőképtelen rokkantnyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja

Kérdés: Mennyi lesz a jövedelemkorlát abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjas munkavállaló 3 hónapig beteg?
Részlet a válaszából: […] ...Kereset, jövedelem alatt azt a járulékalapotképező jövedelmet, illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után aTbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Munkaügyi bírsággal sújtott munkáltató lehetőségei

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljáráson az a cég, amelyet 2009 szeptemberében munkaügyi bírsággal sújtott a munkaügyi felügyelőség, mert 2 munkavállalót az ellenőrzést követően jelentettek be? A határozatot nem fellebbezték meg, így az jogerős lett, és kikerült az OMMF hatósági nyilvántartásába. A kiírt pályázat benyújtásának határideje 2010. május 15.
Részlet a válaszából: […] ...ha a támogatást igénylő munkáltató a munkaviszonylétesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett ajárulékfizetési kötelezettséget is elmulasztotta". Ez a rendelkezés irányadó aközbeszerzési eljárásokra is. A változás lényege, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Részmunkaidős munkaviszonnyal rendelkező kft.-tagok járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat azok után a kft.-tagok után, akik rendelkeznek napi 4, illetve 6 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...ún. többes jogviszonyú társas vállalkozókjárulékfizetéséről a Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése rendelkezik. A hivatkozottszakasz értelmében a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyalrendelkező társas vállalkozó járulékalapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 7. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsítettfoglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- ésjárulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseitkell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Lengyel állampolgárságú tagok közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy lengyel tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult lengyel állampolgárságú beltagja után, aki Lengyelországban nem rendelkezik biztosítással, és tartózkodási engedéllyel van Magyarországon? A cég jelenleg nem folytat üzleti tevékenységet. Meg kell-e fizetni a 14 százalékos ehót a vállalkozásból kivont jövedelem után abban az esetben, ha a cég végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...a cég tevékenységikörébe tartozó feladatok ellátásában sem vesz részt, ezért társasvállalkozóként sem tartozik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alá.Abban az esetben, ha az előbbi feltételezéseinktől eltérően a lengyeltulajdonos akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden: járulékfizetési szempontból nem, azonban aszemélyijövedelemadó- és a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség szempontjából igen. Mindez részletesen a következőképpen alakul.A kiegészítő tevékenységet folytató társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Hogyan alakul 2010-ben a járulékfizetési kötelezettsége annak a tevékenységét folytató főállású egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg beteg gyermeke jogán GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nemműködik, vagy működik, de benne a tevékenységi körnek megfelelő tevékenységetalkalmazottak végzik, akkor a vállalkozónak járulékfizetési kötelezettségenincs. Ettől eltérő esetben viszont az általános szabályok szerint,tehát a kivét, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.Nem terheli a 470 ezer forintos tiszteletdíjat a 27százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Táppénzen lévő társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés azt mondja ki, hogy amennyiben az (1) bekezdésbenmeghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, ajárulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra aminimum-járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
115
116
117
182