Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
Kapcsolódó címkék:    

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címke:

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:

Gyermekgondozási díj folyósításának megszakítása

Kérdés: A GYED-ben részesülő biztosított megszüntette az ellátás folyósítását és munkát vállalt. Lehet-e folyósítani a gyermek kétéves koráig a GYED-et, vagy az édesanya csak GYES-re válik jogosulttá, ha a gyermek betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni?
Részlet a válaszából: […] Természetesen, ha az anya ismét a GYED-et igényli, azt a gyermek kétéves koráig lehet folyósítani. Bár a levélíró nem közölte, hogy a gyermek betegsége hosszan tartó-e, ezért felhívom a figyelmét a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségére. A szülő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, ha a biztosított 2001. január 29-től 2002. augusztus 14-ig gyermekgondozási díjban, 2002. augusztus 15-től 2003. augusztus 14-ig gyermekgondozási segélyben részesült, majd augusztus 15-től szeptember 1-jéig fizetett szabadságon volt, és szeptember 2-től beteg gyermeke ápolása miatta gyermekápolási táppénzt igényel.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak azért nincs figyelembe vehető jövedelme, mert gyermekgondozási díjban részesült, ezért a gyermekápolási táppénz alapját az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címke:

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont] eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: A gyermekgondozási díj lejártát követően az anyuka beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Ha azért nincs az igénylőnek sem a táppénzre való jogosultságát megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, akkor a táppénz naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címke:

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. E rendelkezés miniszteri indoklása értelmében az állásidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
37
38
39
40