Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartamát a társas vállalkozó minimumjárulék-alapjának a meghatározásánál [részletes szabályait a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdése alatt találjuk] figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen, ha a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont] eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gyermekápolási táppénz alapja

Kérdés: A gyermekgondozási díj lejártát követően az anyuka beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt igényel. Milyen jövedelem figyelembevételével kell a táppénz összegét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Ha azért nincs az igénylőnek sem a táppénzre való jogosultságát megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, akkor a táppénz naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. E rendelkezés miniszteri indoklása értelmében az állásidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] TáppénzA táppénz keresetpótló készpénzszolgáltatás.Táppénz annak jár, aki keresőképtelen, mert betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYÁP az apa jogán

Kérdés: Gyermekgondozási segélyben részesülő anya kórházba kerül. Jár-e és milyen feltételekkel a gyermekápolási táppénz az apának a kórházi kezelés idejére ugyanazon gyermek után, akivel az anya gyermekgondozási segélyen van?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a két ellátás egyidejű folyósítására ez esetben nincs lehetőség. Az Eb-tv. 39. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint ugyanis, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A GYES semmilyen szempontból nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
…
36
37
38