226 cikk rendezése:
161. cikk / 226 Betegszabadság felmondási idő alatt
Kérdés: Meghosszabbodik-e a felmondási idő abban az esetben, ha egy dolgozó felmondási idejét tölti, közben beteg lesz, és betegszabadságra válik jogosulttá? Ki fizeti a betegszabadság idejére járó juttatást?
162. cikk / 226 Jövedelempótló kártérítés járulékai
Kérdés: A munkavállaló üzemi balesetet szenvedett, és emiatt a munkáltató jövedelempótló kártérítést adott. Kell-e járulékot fizetni ebben az esetben?
163. cikk / 226 Ellátás összegének megtérítése
Kérdés: Van-e valamilyen lehetősége a méltányosságra, illetve az elengedésre annak a betéti társaságnak, amelynek az egyik alkalmazottja üzemi balesetet szenvedett, amelyben a társaság jegyzőkönyv szerint elismerte a felelősségét, mely alapján az egészségbiztosítási pénztár megküldte az ellátások teljes összegének megtérítésére vonatkozó fizetési meghagyását? A bt. nem tudja megfizetni a több mint egymillió forintos összeget.
164. cikk / 226 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Egy munkavállaló nem jelent meg a munkahelyén, és az egyik családtagja telefonon bejelentette, hogy betegállományban van. Meddig kell várni a táppénzes papírokra, mi a teendő akkor, ha a bérszámfejtés idejéig sem igazolja a távollétet hivatalosan a munkavállaló?
165. cikk / 226 Nem rendszeres jövedelem osztószáma
Kérdés: Mi lesz a nem rendszeres jövedelem osztószáma annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. augusztus 2-ától áll egy cég alkalmazásában, 2006. július 3-án munkavégzés közben üzemi baleset érte, és 2006. június hónapban végzett munkájáért 96 800 forint munkabért és nem rendszeres jövedelemként 171 600 forint jutalmat kapott?
166. cikk / 226 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
167. cikk / 226 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
168. cikk / 226 Beltag szociális járadéka
Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
169. cikk / 226 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül-e, és 100 százalékos mértékű táppénzt kell-e megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató benevezteti a dolgozóját a sportnapokra, és a nevezési díjat is kifizeti? A dolgozó képviselte a munkáltatót a rendezvényen, és ugyanazt a bért kapta, mintha dolgozott volna.
170. cikk / 226 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: A január vagy a február havi jövedelem lesz-e a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. február 28-án üzemi balesetet szenvedett, a műszakot még végigdolgozta, de másnapra a lába oly mértékben bedagadt, hogy orvoshoz kellett fordulnia, aki 2006. március 1-jétől keresőképtelen állományba vette?
