233 cikk rendezése:
171. cikk / 233 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Egy munkavállaló nem jelent meg a munkahelyén, és az egyik családtagja telefonon bejelentette, hogy betegállományban van. Meddig kell várni a táppénzes papírokra, mi a teendő akkor, ha a bérszámfejtés idejéig sem igazolja a távollétet hivatalosan a munkavállaló?
172. cikk / 233 Nem rendszeres jövedelem osztószáma
Kérdés: Mi lesz a nem rendszeres jövedelem osztószáma annak a munkavállalónak az esetében, aki 2004. augusztus 2-ától áll egy cég alkalmazásában, 2006. július 3-án munkavégzés közben üzemi baleset érte, és 2006. június hónapban végzett munkájáért 96 800 forint munkabért és nem rendszeres jövedelemként 171 600 forint jutalmat kapott?
173. cikk / 233 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
174. cikk / 233 Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok
Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
175. cikk / 233 Beltag szociális járadéka
Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
176. cikk / 233 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül-e, és 100 százalékos mértékű táppénzt kell-e megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató benevezteti a dolgozóját a sportnapokra, és a nevezési díjat is kifizeti? A dolgozó képviselte a munkáltatót a rendezvényen, és ugyanazt a bért kapta, mintha dolgozott volna.
177. cikk / 233 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: A január vagy a február havi jövedelem lesz-e a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. február 28-án üzemi balesetet szenvedett, a műszakot még végigdolgozta, de másnapra a lába oly mértékben bedagadt, hogy orvoshoz kellett fordulnia, aki 2006. március 1-jétől keresőképtelen állományba vette?
178. cikk / 233 Tanulószerződéssel rendelkező tanuló keresőképtelensége
Kérdés: Betegsége esetén milyen ellátásokra jogosult egy tanulószerződéssel rendelkező tanuló? Mennyi ideig, és milyen mértékben illeti meg a betegszabadság? Amennyiben jogosult táppénzre, mi az ellátás alapja, és hány százalékos a mértéke?
179. cikk / 233 Felmondás táppénzről visszatérő dolgozónak
Kérdés: Megszüntethető-e munkáltatói rendes felmondással egy munkavállaló munkaviszonya, ha táppénzről visszatér, és másnaptól a munkáltató nem kíván tovább vele dolgozni?
180. cikk / 233 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
