219 cikk rendezése:
171. cikk / 219 Táppénzellátás különbözetének visszavonása
Kérdés: Vissza lehet-e vonni a dolgozótól az üzemi baleseti táppénz és a rendes táppénz különbözetét abban az esetben, ha az OEP nem fogadja el a baleset üzemiségét, és a munkáltatót a különbözet megtérítésére kötelezi?
172. cikk / 219 Baleseti táppénz több munkáltató esetén
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
173. cikk / 219 Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
174. cikk / 219 Nyugdíjas vállalkozó baleseti táppénze
Kérdés: Jogosult-e üzemi baleseti táppénzre az a nyugdíjas társas vállalkozó, akit szombat este ért baleset, amikor az üzleti partnerével elköltött vacsora után hazafelé tartott?
175. cikk / 219 Szabadság alatt történt baleset megítélése
Kérdés: Jogosult-e 100 százalékos táppénzre az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki évi rendes szabadsága alatt balesetet szenvedett, amelyből kifolyólag előreláthatóan hosszú ideig lesz betegállományban? Az orvosi igazoláson "4" kód szerepel. A szabadság további idejére táppénzt vagy szabadságot kell fizetni?
176. cikk / 219 Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap áthelyezése esetén
Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.
177. cikk / 219 1948-ban született nő baleseti özvegyi nyugdíja
Kérdés: 1948-ban született nő férje 27 éve meghalt üzemi balesetben. Akkor két árvaellátásra jogosult gyermeket tartott el. Meddig jogosult baleseti özvegyi nyugdíjra, és mi történik, ha saját jogon öregségi nyugdíjat igényel?
178. cikk / 219 Kft.-tag baleseti táppénzének megállapítása
Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annak a kft.-tagnak az esetében, aki 2003-tól személyesen közreműködő tag, és 2005. április 25-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, melyet a kifizetőhely üzemi balesetnek elismert?
179. cikk / 219 Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben
Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
180. cikk / 219 Baleseti táppénz összegének kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
