Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. tv. (Szöv-tv.) 56. §-a értelmében aszövetkezet tagja munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban vagy megbízásijogviszonyban végezhet munkát a szövetkezetben.Ennek megfelelően lehet (kell) az érintetttársadalombiztosítási jogállását is meghatározni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Választott tisztségviselő eho-ja

Kérdés: Meg kell-e fizetni az új Gt. szerinti választott tisztségviselő esetében a tételes eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja értelmében agazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tagsági jogviszonya esetén megkell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, amennyiben az érintett etevékenységből származó jövedelme (tiszteletdíja) eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet a válaszából: […] A nyári szakmai gyakorlat során az egyetemi hallgató és acég között nem keletkezett semmilyen biztosítási kötelezettséggel járójogviszony, ennek megfelelően járulék fizetésének kötelezettsége valóban felsem merülhetett. Sőt, az Szja-tv. 3. § 72. pontja f) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek megállapításához okvetlenül tisztázni kellaz érintett társadalombiztosítási jogállását.Ausztrál állampolgárról van szó, aki tartózkodásiengedéllyel rendelkezik, azaz társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

START-kártya kedvezmény igénybevétele nyári szünidő alatt munkát végző hallgatók esetében

Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásánakidőtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illetik meg a Fog-tv.-benmeghatározott kedvezmények (tételes eho alóli mentesség: a 29 + 3 százalékosjárulék helyett a 15, illetve 25 százalékos járulék fizetése),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

50 év feletti tartósan munkanélküli foglalkoztatása

Kérdés: Vonatkozik-e a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség az önkormányzati költségvetési intézményre is, amennyiben 2006. május 1-jétől 50 év feletti tartósan munka nélküli személyt alkalmaz? Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés h) pontja egyértelműen fogalmaz– és nem tesz egyetlen foglalkoztatói kört érintően sem kivételt –, mikorkimondja, hogy nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni az ötven évfeletti, tartósan álláskereső személy foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

GYES-ben részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának kulcsa, hogy a kft. említett tagjavajon társas vállalkozónak minősül-e, vagy sem?Az általa ellátott tevékenységek egyike az ügyvezetői. Ajelenleg hatályos társasági törvény értelmében az ügyvezető – főszabályként -munkaviszonyban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
8
9
10
21