Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] A járulékkedvezmény egy, a foglalkoztatás bővítése ésrugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX.tv. által idén bevezetett új állami támogatási forma, amely a mikro-, kis- ésközépvállalkozások, valamint a civil szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Van-e valamilyen időkorlátozás egy 67 százalékban csökkent munkaképességű rokkantnyugdíjas munkavállaló alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] Igen, létezik bizonyos korlátozás a munkaidő tekintetében. Arokkantsági nyugdíjra ugyanis az egyéb feltételek mellett az a személyjogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb amegrokkanás előtti keresetnél [Tny-tv. 23. § (1) bekezdésének c) pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Munkaidő megállapítása kereskedelmi képviselők esetében

Kérdés: A lakóhelyükön tárolt cégtulajdonú személygépkocsi esetén az indulástól az első boltba való belépésig, illetve az utolsó boltból hazaérkezésig eltelt időt munkaidőként vagy munkába járásra fordított időként kell-e számításba venni azoknak a kereskedelmi képviselőknek az esetében, akiknek feladata a hozzájuk tartozó régióban található boltokat napi túraterv alapján felkeresni, és ott az üzletkötéshez szükséges munkát végezni? A képviselők tehát a cég által biztosított gépkocsival folyamatosan úton vannak, és ezt természetesen rendes munkaidejükben teljesítik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés a) pontja értelmében e törvényalkalmazásában munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annakbefejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshezkapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai

Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2006/24. adózási kérdés:"Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónáladómentes juttatásnak minősül a munkáltató által munkavállalónak az adóévbenadott, a törvényben meghatározott juttatások együttes értékéből legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e napi 4 órában (heti 20 óra) takarítói állásban egy 67 százalékos, III. csoportba tartozó rokkantnyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A munkaképességét 67 százalékos mértékben elveszített,rokkantsági nyugdíjban részesülő személy bizonyos korlátozások mellettdolgozhat. Így a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága akkor szűnik meg, harendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a foglalkoztatásramilyen jogviszonyban kerül sor, így – a legvalószínűbbnek tartottmunkaviszonyon túl – más lehetőségekre is kitérünk.Munkaviszony esetén a társaságot 29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.
1
29
30
31
38