Bértámogatás

Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásról szóló kormányrendelet ugyan csak 2020. április 16-án lépett hatályba, a kormány azonban szinte azonnal döntött a feltételek könnyítéséről is, így 2020. április 29-től már egyszerűbben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Bértámogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszából: […] 2020. április 16-án lépett életbe a 105/2020. Korm. rendelet, amely szabályozza a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból nyújtható támogatás feltételeit.A program hazai és uniós forrásból valósul meg.A program igazából nem a munkaadók, hanem a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, amennyiben ebben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.A fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Állásidő

Kérdés: Milyen hatással van a munkavállaló biztosítási jogviszonyára az állásidő abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt került elrendelésre, és ezért nem jár munkabér?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
Részlet a válaszából: […] A 102/1995. Korm. rendelet 2. számú melléklete értelmében a keresőképtelenség kódja abban az esetben "7", ha annak oka közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés. Az Eb-tv. 44. §-ának g) pontja értelmében keresőképtelennek minősül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből több fontos információ hiányzik ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni. Nem tudjuk, hogy a munkavállalónak mikortól van biztosítási ideje, hol történt a balesete, illetve hogy a balesetet a munkáltató kivizsgálta-e.Ezért röviden tájékoztatjuk, hogy mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az elkötelezett, huzamosabb időn keresztül teljesített feladatellátás méltó elismeréseként az alkalmazás jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban a foglalkoztató végkielégítés fizetésére kötelezett.Az Mt. szabályozása alapján jogviszonya megszűnésével összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Apákat megillető pótszabadság

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője abban az esetben, ha egy férfi munkavállalónak gyermeke született, és igénybe kívánja venni az apákat megillető pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1. napján lépett hatályba a 350/2014. Korm. rendelet. E jogszabály kimondja, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók nyújthatnak be a Kincstárhoz az ilyen jellegű költségek megtérítése iránti kérelmüket. A közalkalmazottak és köztisztviselők, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan – a munkáltatónál betöltött speciális helyzetére, fokozott felelősségére és bizalmi helyzetére tekintettel – az Mt. számos speciális szabályt tartalmaz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a törvény definiálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
1
8
9
10
37