Végkielégítés munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak érdekében, hogy ne essen el a végkielégítéstől az a munkavállaló, akinek a munkáltatóját felvásárolta egy másik cég, amelynek a székhelye egy másik városban van, ahová az átjárás nagyon nagy megterheléssel járna a számára, ezért fel szeretne mondani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező változásról az Mt. rendelkezései alapján a munkáltatónak értesítenie kell a munkavállalóját. Ezenfelül az átvevő munkáltatónak az esetleges munkavállalót érintő változásokról is szükséges tájékoztatnia a munkavállalót. Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkaviszony megszüntethető rendes felmondással, azonban az Mt. 66. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni.Az Mt. kommentárja az indokolási kötelezettség megszegésén felül az írásbeliség elmulasztását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a munkáltató ebben az esetben jogszerűen gyakorolhassa a felmondási jogát, köteles elküldeni a munkavállalót egy munkaköri alkalmassági (üzemorvosi) vizsgálatra, ugyanis az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján válhat jogszerűvé a munkavállaló egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Leltárfelelősség

Kérdés: Munkáltató felmondása esetén felelős a munkavállaló az esetleges leltárhiányért?
Részlet a válaszából: […] A leltárfelelősség a megőrzési felelősség egy speciális fajtája, mely a vétkességre tekintet nélkül áll fenn. Az Mt. 183. §-ának (1) bekezdése értelmében a leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Apának járó pótszabadság költségei

Kérdés: Milyen összeget igényelhet vissza közteher címén egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a munkavállalójának gyermeke születik, és igénybe veszi az apáknak járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nyilvánvalóan az Mt. 118. §-ának (4) bekezdése alapján az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság költségeire gondol, amivel kapcsolatban a 350/2014. Korm. rendelet úgy rendelkezik, hogy a munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Érvényesítheti a személyi kedvezményt a részére folyósított egészségkárosodási járadékból egy korábban hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálat ellátása során elszenvedett balesete következtében jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja amennyiben az egészségi állapota miatt bekövetkezett alkalmatlansága negatív következményeként hivatásos szolgálata ellátására alkalmatlanná válik, a megelőzően megszerzett, őt megillető jövedelem kiesésének pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét munkanapban állapítja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére ugyanannyi munkanap szabadságot kell megállapítani, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák. A megállapításra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Végkielégítés munkaidő változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kötött jogintézmény. A munkavállalók végkielégítésre jogosultságát a munkaviszony megszűnésének módja és az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő határozza meg. Az Mt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
1
7
8
9
37