Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével, amelyre a válasz egyértelmű nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlátnál

Kérdés: A korhatárt be nem töltött nyugdíjas esetében figyelembe kell venni az ekhós megbízási díjat a kereseti korlát számítása során, tekintettel arra is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem nem számít bele a kereseti korlátba, míg a megbízási jogviszonyból származó igen?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt be nem töltött nyugdíjasokat érintő – Tny-tv. 83/B. szakasza szerinti – kereseti korlátra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell. Ugyanakkor a 2019. év január 1-jétől hatályos jogszabályi változásokból következően a kereseti korlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozó minimumjáruléka

Kérdés: A kft.-nek vagy a magánszemélynek kell megfizetnie a minimumjárulékokat abban az esetben, ha a főfoglalkozású társas vállalkozóként bejelentett tag nem vesz fel tagi jövedelmet? A bérprogram alapján a tagnak be kellene fizetnie a pénztárba a járulékokat, ő azonban úgy véli, hogy ez nem helyes, tekintettel arra, hogy a korábbi hónapokban a minimálbért lényegesen meghaladó jövedelem után fizette meg a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az egyéni járulék a biztosított terhe, ugyanakkor a Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése az említett járulék megállapítását, levonását, bevallását és megfizetését a foglalkoztató számára írja elő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] A nem főállású kisadózói jogállás, illetve a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesség kérdésben felvetett esetéhez kapcsolódó feltételek azonosak: a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a kisadózó abban az esetben minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az új könyvelő helyesen gondolja, az elmúlt időszakban a betéti társaság valóban helytelenül állapította meg az említett ügyvezető társadalombiztosítási jogállását, és emiatt rosszul határozta meg a járulékfizetési kötelezettségét.A bt. beltagja nem munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt a társaság az ügyvezetőjével annak ellenére, hogy az alapító okirat nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, vagy ennek érdekében a társasági szerződést módosítani kell? Az ügyvezető után jelenleg megbízási jogviszonya alapján társas vállalkozóként történik a minimális járulékok megfizetése.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – ? a társasággal kötött megállapodása szerint ? – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A jogszabály tehát – ? függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:
1
25
26
27
118