Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása

Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy vállalkozási szerződés jöjjön létre egy korábbi munkavállaló és a korábbi foglalkoztató cége között, semmilyen tiltó rendelkezés nincs. A Ptk. szabályozása szerint a felek – alapesetben – szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Ausztráliában dolgozó beltag jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy nem működő betéti társaság ügyvezető beltagja után, aki jelenleg Ausztráliában dolgozik, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár felé be is jelentett?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXVII. tv. 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az Egyezmény jelen részének figyelembevételével, amennyiben a munkavállaló az egyik Szerződő Fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az adott Szerződő Fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Ügyvezető jogállása

Kérdés: Munkaviszonyba vagy megbízási jogviszonyba kell bejelenteni a gazdasági társaság ügyvezetőjét abban az esetben, ha az új Ptk. bevezetése óta létesített vagy módosított társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezető jogállásáról?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselő az ügyvezetést munka-viszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el, mégpedig a társasággal kötött megállapodásának megfelelően. A társasági szerződésnek csak a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Biztosítás többes jogviszonyban

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy egyszemélyes kft. tagjára, aki egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, az őstermelői jogviszonyában terjedjen ki a biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Választhatja a kisadózó társas vállalkozói jogviszonyát főállásnak egy többes jogviszonyú vállalkozó, aki egyéni vállalkozóként is működik, de jövedelmet nem realizál, így ebben a jogviszonyában jelenleg nem szeretné megfizetni a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy magánszemély egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, a Szocho-tv., illetve a Tbj-tv. vonatkozó szabályai szerint valóban csak egy – az általa választott – vállalkozásban kell a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt még be nem töltött nyugdíjasra a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát vonatkozik. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas személy biztosítási kötelezettséggel járó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású kisadózónak fog minősülni az az egyéni vállalkozó, aki jelenleg 25 ezer forint tételes adót fizet, tekintettel arra, hogy egyidejűleg egy kft.-nek is tagja, ahol az ügyvezetői tisztség ellátása miatt megfizeti a minimumjárulékokat, de márciustól munkaviszonyt kíván létesíteni a cégével, napi egyórás részmunkaidőre?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű igen. Jelenleg a kérdésben említett egyéni vállalkozó azért nem minősül főállású kisadózónak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében, mert ügyvezetői státuszára tekintettel (a Tbj-tv. 4. § 4. pontjának 5. alpontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól egy betéti társaság nyugdíjas beltagja, aki ellátja az ügyvezetői teendőket, és emellett kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 ezer forint tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó e jogviszonyában, a Kata-tv. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, a tételes adó megfizetése révén mentesül a járulékfizetés alól, így nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetnie.Ugyanakkor, ha ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja alapján a más EGT-tagállamtól nyugellátásban részesülő személyt abban az esetben lehet Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak tekinteni, ha az általa kapott ellátás saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. Sajnos jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
24
25
26
115