1547 talált cikk a táppénz kifejezésre

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?

Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül a havi munkabérrel együtt kifizetett eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg és az ehhez kapcsolódóan kifizetett 50, illetve 100 százalékos pótlék? A kollektív szerződésben rögzítve van, hogy a dolgozó túlóra végzésére kötelezhető, ha a társaság gazdasági érdeke úgy kívánja.

Kérdés: Mi lesz az irányadó időszak annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2005. október végén megszűnt, majd a következő naptól december végéig passzív jogon táppénzben részesült, 2006 januárjában ismét elhelyezkedett, és 2006 áprilisától terhességére tekintettel ismét keresőképtelen beteg?

Kérdés: Egy dolgozó 20 év egybefüggő munkaviszony után került új munkahelyre, és hamarosan súlyos betegséget kapott, melynek gyógyulása valószínűleg elhúzódik. Lehetséges-e, hogy csak az új munkáltatónál letöltött időnek megfelelő időszakra – 3 hétre – kap táppénzt abban az esetben, ha a 3 havi végkielégítését követően azonnal munkába állt?

Kérdés: Meg kell-e hosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, illetve milyen ellátás illeti meg a dolgozót abban az esetben, ha családi ház építésére tekintettel április 1-jétől 6 havi fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, aminek ideje alatt május 5-én lábtörést szenvedett, melynek gyógyulása valószínűleg hónapokat vesz igénybe? Mi a cég teendője ebben az esetben?

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Hány nap szabadság jár annak a GYES-ről visszatérő munkavállalónak, aki első gyermekét 2003. június 4-én szülte, 2003. június 4-től november 18-ig szülési szabadságon volt, 2003. november 19-től 2005. június 3-ig GYED-ben, 2005. június 4-től 2006. június 4-ig GYES-ben részesült, és a gyermek után ő igényli a pótszabadságot? A dolgozónak 2003. évben 8 nap szabadsága maradt, mert 2002. október 28-tól 2003. június 3-ig táppénzben részesült.

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény a táppénz-hozzájárulás összegére abban az esetben, ha egy néhány fős kisvállalkozás által START-kártyával alkalmazott pályakezdő munkavállaló keresőképtelenné válik, és gyógyulása előreláthatólag hosszabb időt fog igénybe venni? A táppénz-hozzájárulás összege kétszerese a cég által kedvezményesen fizetendő járulékoknak.