1512 talált cikk a táppénz kifejezésre

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Hány nap szabadság jár annak a GYES-ről visszatérő munkavállalónak, aki első gyermekét 2003. június 4-én szülte, 2003. június 4-től november 18-ig szülési szabadságon volt, 2003. november 19-től 2005. június 3-ig GYED-ben, 2005. június 4-től 2006. június 4-ig GYES-ben részesült, és a gyermek után ő igényli a pótszabadságot? A dolgozónak 2003. évben 8 nap szabadsága maradt, mert 2002. október 28-tól 2003. június 3-ig táppénzben részesült.

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény a táppénz-hozzájárulás összegére abban az esetben, ha egy néhány fős kisvállalkozás által START-kártyával alkalmazott pályakezdő munkavállaló keresőképtelenné válik, és gyógyulása előreláthatólag hosszabb időt fog igénybe venni? A táppénz-hozzájárulás összege kétszerese a cég által kedvezményesen fizetendő járulékoknak.

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.

Kérdés: Jár-e és milyen egészségügyi ellátás, GYED, illetve GYES annak a svájci-olasz állampolgárságú nőnek, aki Magyarországra települ, és férjhez megy egy magyar állampolgárhoz? Hogyan alakul a helyzet, ha magyar munkáltatónál dolgozik, illetve mennyiben más a helyzet, ha a munkáltató svájci cég?

Kérdés: Üzemi balesetnek minősül-e, és 100 százalékos mértékű táppénzt kell-e megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató benevezteti a dolgozóját a sportnapokra, és a nevezési díjat is kifizeti? A dolgozó képviselte a munkáltatót a rendezvényen, és ugyanazt a bért kapta, mintha dolgozott volna.

Kérdés: A január vagy a február havi jövedelem lesz-e a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. február 28-án üzemi balesetet szenvedett, a műszakot még végigdolgozta, de másnapra a lába oly mértékben bedagadt, hogy orvoshoz kellett fordulnia, aki 2006. március 1-jétől keresőképtelen állományba vette?

Kérdés: Betegsége esetén milyen ellátásokra jogosult egy tanulószerződéssel rendelkező tanuló? Mennyi ideig, és milyen mértékben illeti meg a betegszabadság? Amennyiben jogosult táppénzre, mi az ellátás alapja, és hány százalékos a mértéke?