Személyesen nem közreműködő beltag

Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...valóban igaz, hogy a betéti társaság tagja esetében – hanem munka- vagy megbízási jogviszony keretében tevékenykedik – a biztosítási ésa járulékfizetési kötelezettség a tényleges és személyes közreműködésikötelezettség kezdete napjától annak megszűnése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e személyesen közreműködnie egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha van egy másik személyesen közreműködő beltag is, vagy elég fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogszabály sem kötelezi a beltagot, hogyszemélyesen közreműködjék a társaság tevékenységében.Az üzletvezetés nem minősül személyes közreműködésnek, ezértcsak arra kell gondot fordítani, hogy a társasági szerződés se írjon elő azérintett tag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

2 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni annak a társas vállalkozónak, akinek a főállású személyes közreműködése mellett van egy 2 órás munkaviszonya is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...társasvállalkozóra, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűlegmunkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokatfolytat.Így a 2 órás munkaviszonyban álló vállalkozó sem fizeti ezta járulékot. Amennyiben viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így társasvállalkozóként nem terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség.Természetesen, ha tagi jövedelemben részesül, utána a társadalombiztosítási ésegyéni járulékokat (nyugdíjjárulék és 4...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjba vonuló társas vállalkozó teendői

Kérdés: Valóban le kell-e mondania az ügyvezetésről, és ki kell-e lépnie a társaságból annak a kft.-tag ügyvezetőnek, aki nyugdíjba szeretne vonulni? A nyugdíjazás után visszaléphet-e a társaságba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kiegészítő tevékenységetfolytatónak minősül, és így nem terjed ki rá a biztosítás. Nézzük, mit jelentmindez a kérdésben említett tag ügyvezető vonatkozásában. A társaságbólkilépnie természetesen nem kell. Viszont ha munkaviszony keretében látja el azügyvezetést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.

54 éves magán-nyugdíjpénztári tag visszalépése a tb-nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Valóban visszaléphet-e a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe egy 54 éves magán-nyugdíjpénztári tag, és ha igen, mit kell tennie ennek érdekében? Fel kell-e venni a kapcsolatot a nyugdíj-biztosítási igazgatósággal, vagy elég szólni a nyugdíjpénztárnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mny-tv. rendelkezéseit a 2009. évi LXXVII. tv.módosította. A megváltozott rendelkezések lehetővé teszik a magán-nyugdíjpénztáritagok társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépését. Az Mny-tv. 123. §(15)–(16) bekezdésének 2009. július 9-étől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Rj-tv. 4. § (1) bekezdése alapján a rehabilitációsjáradék összege – a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a(III. rokkantsági csoport szerinti) rokkantsági nyugdíj összegének 120százalékával. Az Rj-tv. 5. § (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...idő az alábbi biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyok esetében jöhet szóba:a) a Tbj-tv. szerinti munkaviszony, b) a szövetkezet tagi jogviszony, c) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony (bedolgozói, megbízási szerződés alapján,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.

Külföldi állampolgárságú édesanya családi pótléka

Kérdés: Megkaphatja-e a családi pótlékot a gyermekei után az az ukrán állampolgárságú nő, aki a gyermekeivel már több éve Magyarországon él, és a magyar férje, aki korábban kapta utánuk a családi pótlékot, börtönbe került? A gyermekek közül az egyik közös a jelenlegi férjjel, és magyar állampolgár.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Menjünk tovább. A törvény kiterjed a szociális biztonsági rendszereknek azEurópai Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló, tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozószemélyre. Ebben az esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 27.
1
…
174
175
176
…
278