218 talált cikk a tag jogviszonya kifejezésre

Kérdés: Kell-e a továbbiakban tagi járulékot fizetni egy háromtagú kft. egyik tulajdonosa után, akinek eddig máshol volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, amit most heti 30 órára csökkentettek, de a jövedelme továbbra is meghaladja a minimálbért? A cég eddig semmilyen közterhet nem fizetett a tag után.

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?

Kérdés: Társas vállalkozás tagja esetében mit jelent a személyes közreműködés? Mi tekinthető személyes közreműködésnek, és melyek azok a tevékenységek, amelyek nem tekinthetők annak? Személyes közreműködésnek tekinthető-e az, hogy az ügyvezető folyamatosan próbál a cégnek munkát szerezni, de sikertelenül?

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a 4 fős betéti társaság, amelynek mindkét beltagja vezető tisztségviselő, és egyikük részmunkaidős munkaviszonyban, a másik pedig társas vállalkozóként dolgozik a cégben? A társas vállalkozóként közreműködő beltag gyakorolja a munkáltatói jogokat, a munkaviszonyban álló tag munkaköre pedig a társaság szolgáltatásaihoz kapcsolódik, és máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. El kell-e érni a munkaidőnek a heti 36 órát ebben az esetben?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának biztosítási jogviszonyát, ha a cég alapítása óta nem rendelkezik más jogviszonyában biztosítási kötelezettséggel, a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, és a kft. nem végez gazdasági tevékenységet? A tagnak sem megbízási szerződése, sem pedig más jogviszonyra irányuló szerződése nincs a céggel.

Kérdés: Hogyan kell elvégezni az önellenőrzést abban az esetben, ha utólag derül ki, hogy az egyik munkavállaló esetében tévesen került megállapításra a magán-nyugdíjpénztári tagdíj a korábbi évekre nézve, és a munkavállaló időközben már visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe?

Kérdés: Van-e még valamilyen lehetősége a magán-nyugdíjpénztári nyilatkozat pótlására annak a munkavállalónak, aki veszélyeztetett terhes volt, ezért nem tudott nyilatkozatot tenni a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról, április közepéig halasztást kért, de elutasították?

Kérdés: Milyen következményei vannak annak, ha valaki a magán-nyugdíjpénztári tagságot választja?

Kérdés: Hogyan fognak hozzájutni a jogosultak a magánnyugdíjpénztárban lévő hozamhoz?