349 talált cikk a szünetelés kifejezésre

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik. A tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 forint után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya, a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvel, a cégnek vannak kimenő számlái könyvelésből. Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést abban az esetben, ha a cég ügyvezetője több hónapra kiutazna Angliába, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem? Amennyiben tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag utazna Angliába, kellene-e itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szabadságot annak a kismamának az esetében, aki 2006. november 24-től 2007. május 10-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően 2008. november 24-ig GYED-en volt, és szeretne visszamenni dolgozni? Ki kell-e számítani a szülési szabadságra eső szabadságot, és azt követően jár a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadság, vagy a 2007-es év egy részére a szülési szabadságra jutó szabadság, másik része pedig a fizetés nélküli szabadság idejére járó részszabadság?

Kérdés: Mennyi szabadságot kaphat az a munkavállaló, aki két év GYES után félállásba visszamegy dolgozni? A dolgozó második gyermekét várja. Kaphatja-e továbbra a GYES-t, ha a szülésig betegállományba kerül, és táppénzt igényel?

Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.

Kérdés: Hogyan vonatkozik a nyugellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetése arra a személyre, aki fegyveres szervtől ment nyugdíjba? Szünetelteti-e a nyugdíjat hivatalból a nyugdíjfolyósító szerv a 62. életév betöltéséig, ha a kereset eléri a kereseti határt?

Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?

Kérdés: Mennyi jövedelem adható a nyugdíj szüneteltetése nélkül annak a június 20-án nyugdíjba vonult munkavállalónak, aki július 1-jétől új munkaviszonyt létesített? Megkaphatja-e a 828 ezer forintot, vagy csak az időarányos 414 ezer forintot keresheti? Figyelmen kívül kell-e hagyni a számításnál az első fél évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet?

Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?