Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A 2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Célzott önsegélyező szolgáltatás

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az idei évtől beszűkültek az adóelőnyt élvező béren kívüli juttatások nyújtásának a lehetőségei. Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások, különösen az önsegélyező célzott szolgáltatás viszont jelentősen kedvezőbb adóteherrel adható, mint például a bér.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Valóban figyelembe vehető az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap maximumösszegének meghatározása során annak ellenére, hogy ez után a jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja értelmében valóban nem esik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség alá az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címke:

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] Tajvan a Kínai Népköztársaság része, s mint ilyen, vonatkoznak rá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kínai-magyar adóegyezmény, az 1999. évi XV. törvény szabályai. Az adóegyezmény 14. cikke alapján a magyar illetőségű magánszemély magyarországi önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Verseny díjainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy nyilvánosan meghirdetett zenei verseny győztese(i) számára adott díjak után?
Részlet a válaszából: […] A zenei versenyhez, vetélkedőhöz kapcsolódó díjazás (nyeremény) egyértelműen adófizetési kötelezettséget eredményez, a kérdés megválaszolásánál azonban mérvadó körülménynek az számít, hogy a díjazást pénzben vagy nem pénzben juttatják a győztes(ek)--nek. A bárki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:
1
8
9
10
18