Iskolarendszerű képzés átvállalása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
Részlet a válaszából: […] ...átvállalt(megtérített) díja 2011-ben nem éri el a 400 000 forintot, akkor az utánsem a cégnek, sem a magánszemélynek nem keletkezik szja-fizetésikötelezettsége. Amennyiben a munkavállaló helyett megfizetett (részéremegtérített) képzési költség az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Őstermelő ellátásai

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie a nem főállású őstermelőnek az őstermelői tevékenységét abban az esetben, ha TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesül? Jól értelmezi-e, hogy az őstermelői tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek abban az esetben, ha 4 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén nyilatkozik arról, hogy nem volt mezőgazdasági őstermelésből jövedelme, illetve rendelkezik a bevétel 20 százalékának megfelelő összegű tevékenységével kapcsolatban felmerült költségszámlával?
Részlet a válaszából: […] ...bevételt a személyijövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembekell venni. Ez a határösszeg az Szja-tv. 78/A. §-a értelmében a tételesköltségelszámolást választó őstermelő esetében valóban 4 millió forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Tekintettel arra, hogy a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Tanulmányi szerződés alapján megtérített költségek

Kérdés: Adókötelesnek minősülnek-e a 2011 januárjában kötött tanulmányi szerződés alapján megtérített tanulmányi költségek? Ha igen, mi után és milyen jogcímen szerzi a bevételt a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...átvállalása révén juttatottjövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész béren kívülijuttatásnak minősül az Szja-tv. 71. § (1) bekezdésének g) pontja alapján. Abéren kívüli juttatás után az adófizetési kötelezettség a munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Osztalékjövedelem bevallása

Kérdés: Hogyan kell bevallani a 1108-as bevallásban azt a jövedelmet, amelyet 2010. évben egy korlátolt felelősségű társaság osztalékelőlegként fizetett a tagjának, és 2011. évben osztalékká vált?
Részlet a válaszából: […] ...váltosztalékká, az idei évtől pedig ez az érvényes adókulcs. (A magánszemélynek eztaz osztalékot majd a 2011. évről benyújtandó szja-bevallásában kell bevallania,utána ugyancsak a 16 százalékos adómértékkel számítva az adót.) Az e) oszlopbaazért kell 0-t írni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.
Kapcsolódó címke:

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a munkavállalónak folyamatosan folyósított titoktartási díj után? Minősülhet-e munkaviszonyból származó jövedelemnek ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulékot is le kell rónia.A teljesség kedvéért ki kell arra is térnünk, hogy atitoktartási díj Szja-tv. szerinti megítélése az elmúlt évtizedben többszörváltozott. Jelen álláspont szerint munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Autópálya-matrica adója

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli 2011-ben a céges autókra vásárolt autópálya-matrica, a magánszemély részére saját autójához hivatali, üzleti utazáshoz vásárolt autópálya-matrica, illetve a magánszemély részére munkába járásra használt gépkocsihoz vásárolt autópálya-matrica díját?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 8.37. pontja szerintadómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet általbiztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésbenúthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.
Kapcsolódó címke:

Szerb állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
Részlet a válaszából: […] ...évi XXV. tv. A kérdés eldöntéséhez először istisztázni kell, hogy mi volt a munkavállaló adóügyi illetősége 2010. évben.Ugyanis az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségű magánszemélyadókötelezettsége az összes bevételére kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.
Kapcsolódó címke:
1
94
95
96
164