Találati lista:
281. cikk / 1631 Hazautazás és munkába járás költségei
Kérdés: Megtéríthető egyszerre a hazautazás és a munkába járás költsége a munkavállaló részére abban az esetben, ha a cég székhelye Budapesten van, és a dolgozó egy másik budapesti kerületből jár autóval a munkavégzés helyére, viszont az állandó lakcíme vidéken van?
282. cikk / 1631 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
283. cikk / 1631 Ekhós munkavállaló juttatásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalók esetében a jutalom, a bérlet-hozzájárulás, illetve az egyéb cafeteriaelemek után? Az szja szerinti adózás alá eső dolgozók esetében ezek a tételek a bérhez hasonlóan adóznak, kérdés viszont, hogy az ekhósok esetében ezen juttatások után szintén az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket, vagy ebben az esetben is alkalmazható az ekho?
284. cikk / 1631 Rendezvény résztvevőinek napidíja
Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
285. cikk / 1631 Megbízás külföldi munkaviszony mellett
Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
286. cikk / 1631 Munkabérletiltás
Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
287. cikk / 1631 CSED-jogosultság
Kérdés: Meddig lesz jogosult CSED-re az édesanya a 2022. május 6-án született ikergyermekeire tekintettel abban az esetben, ha a szülés idején GYED-et kapott a 2020. november 16-án született első gyermeke gondozása miatt? Az anya a szülés után két hétig kórházban volt a gyermekekkel, és a szülés napjától igényelné a CSED-et. Folyósítható egyidejűleg a CSED- és a GYED-ellátás ebben az esetben?
288. cikk / 1631 Nyugdíjemelés
Kérdés: Pontosan mikorra és milyen összegben várható az ismételt nyugdíjemelés? Kik lesznek jogosultak az emelésre?
289. cikk / 1631 Jogosultság özvegyi nyugdíjra
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után özvegyi nyugdíjra az a nő, akinek a férje 1992-ben hunyt el, és gyermekei nevelése miatt 1997-ig kapta az özvegyi nyugdíjat, majd 2012-től, 55 éves korától jelenleg is részesül az ellátásban? Hol található meg az erre vonatkozó szabályozás?
290. cikk / 1631 Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
