1616 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?

Kérdés: Az 54 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell-e megfizetni a magáncélú telefonhasználat után egy többes jogviszonyú, heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében, aki a saját vállalkozásában személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel jövedelmet?

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.

Kérdés: Lehetséges-e az ún. halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés kifizetése a várakozási időt követően egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tag munkavállaló kérésére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt úgy, hogy továbbra is pénztártag marad? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetés után, illetve kit terhel az eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?