Albérleti hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a főfoglalkozású dolgozó részére juttatott havi 20 ezer forint összegű albérleti hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] Az albérleti hozzájárulás címén adott juttatás amunkavállaló összevont adóalapját gyarapítja és tekintettel az Szja-tv. 2. §(2) bekezdésében foglaltakra – miszerint a jogcím meghatározásánál a felek (amagánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó megállapításánál az a szülő, aki háztartásában egy kiskorú gyermeket tart el, akire tekintettel jogosult lenne családi pótlékra, de az erre vonatkozó igényt nem nyújtotta be, ezért részére az ellátást ténylegesen nem folyósítják?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. § (2) bekezdése szerint az összevont adóalapadójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezetteltartott után érvényesíthet a jogosult. Kedvezményezett eltartott az, akiretekintettel a Cst. szerint családi pótlékot folyósítanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalói részvényjuttatási program keretében atársaság dolgozói részére ingyenesen juttatott értékpapír a munkavállalókmunkaviszonyból származó jövedelmének minősül, mivel a fennálló munkaviszonyratekintettel történik a juttatás. Ebből következik, hogy az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szerint rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésének szabályait, melyek közül itt csak a legfontosabbakat emeljük ki. A törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] A kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaság személyesen munkát végző tagjairól, azaz társas vállalkozókról van szó, akikről azt is tudjuk, hogy nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem nyugdíjasok), viszont rendelkeznek heti 36 órát elérő foglalkoztatással.A heti 36 órát elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Nyugdíjas társas vállalkozónak adott étkezési utalvány közterhei

Kérdés: A 44 százalékos személyi jövedelemadó mellett milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni a társaságnak egy nyugdíjas társas vállalkozó részére adott étkezési utalvány értéke után?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a társas vállalkozás által a társas vállalkozónak adott étkezési utalvány – tekintve, hogy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. alpontjában meghatározott havi 3500 forintig terjedő adómentes határ csak a munkaviszonyban álló dolgozó esetében vehető figyelembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabály egy orvosi és két jogi feltételt fűz, amelyeknek egyidejűleg kell fennállniuk [Tny-tv. 23. § (1) bekezdése]. Az előírt mértékű egészségromlás mellett ezért a szükséges szolgálati idő megléte és a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
64
65
66
74