Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében

Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
Részlet a válaszából: […] A súlyosan fogyatékos magánszemély adókedvezményét az Szja-tv.40. § (1) bekezdése nem a rokkantnyugdíjhoz, hanem a fogyatékos állapothozköti. A 3. § 26. pontja alapján súlyosan fogyatékos személynek azt kelltekinteni, aki a súlyos egészségkárosodással összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Tagi mellékszolgáltatást végző nyugdíjas tag közterhei

Kérdés: Egy kft. nyugdíjas tagja tagi mellékszolgáltatásként tb- és munkaügyi feladatokat lát el havi 60000 forintért, mely után a cég megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot és a tételes eho-t. Az szja-bevallás melyik sorában kell levezetni a nyugdíjas tagi mellékszolgáltatást végző által a bevétellel szemben elszámolt költségeket? Kell-e a tagnak személyi jövedelemadót fizetnie a költségek levonása utáni rész után?
Részlet a válaszából: […] A külön szerződés szerint teljesített tagimellékszolgáltatásra akkor vonatkozik az Szja-tv. 16. §-a szerinti önállótevékenység szabálya, ha a tag bevétele érdekében felmerült költségeket atársaság nem számolja el a költségei között. Ebben az esetben a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Diákszövetkezeti tagok közterhei

Kérdés: Valóban kedvezőbb-e a foglalkoztató számára, ha a nyári szünet ideje alatt szórólap és újság terjesztésére, valamint irodai munkára alkalmazni kívánt középiskolai tanulók foglalkoztatását egy iskolai szövetkezettel kötött szerződés keretében oldja meg? A szövetkezet tájékoztatása értelmében a közterhek így alacsonyabbak, és a nyilvántartás is egyszerűbb.
Részlet a válaszából: […] Igen, ez valóban így van.A diákok szövetkezeti keretek között történő alkalmazása afoglalkoztatók számára lényegesen egyszerűbbé teszi a foglalkoztatói teendőket,és nagyon költségkímélő. Ebben az esetben ugyanis a szövetkezet lesz a ténylegesmunkáltató, az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét nemérinti az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jelenesetben heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező biztosított társasvállalkozóról van szó, aki a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásnak mielőbb önellenőrzéssel kell bepótolnia ahiányosságot az alábbi irányelv szerint, melyet kivonatosan közlünk:"7004/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelvaz adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésérőlAz adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részében uniós polgárokról van szó, akiktársadalombiztosítási jogállásának a megállapítása során az 1408/71/EGKrendelet előírásaiból kell kiindulni. E szerint a munkavállaló azon tagállamhatálya alá tartozik, ahol alkalmazzák, még akkor is, ha a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
1
62
63
64
74