Felszámolás alatt álló társaság ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Az APEH felszámolási eljárást indított egy betéti társaság ellen. A felszámoló tájékoztatása szerint a beltagot a felszámolási eljárás kezdő időpontjától ki kell jelenteni. Valóban ki lehet jelenteni? Ha nem, akkor az eljárás ideje alatt milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve jogosult-e valamilyen ellátásra, pl. táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 34. (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai.Ez azt is jelenti, hogy ettől az időponttól az üzletvezetésre jogosult beltag erre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 9. §-a értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony fennállásának a tartamára kell megfizetni.A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
Részlet a válaszából: […] A kérdés néhány fontos momentumról nem tesz említést, nevezetesen, hogy a jelzett két tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen – nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – közreműködik-e, valamint hogy jövedelmet vesz-e fel a társaságtól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy gazdasági társaság magánszemély tagjának szja-fizetési kötelezettségéről az Eva-tv. 18. §-a részletesen rendelkezik. E szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Házastársak foglalkoztatása kft. esetén

Kérdés: Egy kft.-ben a férj és a feleség is 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A férj az ügyvezető, tagsági jogviszonya alapján ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Köthető-e a feleséggel munkaszerződés abban az esetben, ha személyes közreműködésre nem kötelezett, de jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell irányadónak tekinteni. Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
1
51
52
53
61