Tételes eho fizetése

Kérdés: A kft. egy többségi tulajdonnal rendelkező tagja tagi jogviszony keretében fizeti a járulékokat a jövedelemkivét alapján. Egy másik kft., ahol nem tag, megbízza az ügyvezetői teendők, így a munkáltatói jogok gyakorlásával, amiért jövedelmet nem vesz fel. Hogyan rendezi járulékait? Hol kell fizetni utána a tételes eho-t?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló után a tulajdonában lévő kft.-ben – mint társas vállalkozó után – a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő tag vonatkozásában – tekintve, hogy jövedelemben nem részesül – legfeljebb a társadalombiztosítással összefüggésben vetődhet fel közteher fizetésének lehetősége. Ennek eldöntése érdekében mindenekelőtt az érintett társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rokkantnyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a bt.-nek, illetve a tagnak egy rokkantnyugdíjas beltag bérkivétele után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz pontos információt a rokkantsági nyugdíjban részesülő beltag jogviszonyára vonatkozóan, ezért a lehetséges variációkat számba vesszük. Amennyiben a saját jogú nyugdíjasnak minősülő beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Kettős állampolgár beltag biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek a magyar társadalombiztosítás szempontjából csak abban az esetben van jelentősége, amennyiben a német-magyar állampolgárságú személy – másként az EGT állampolgára – a betéti társaság beltagjaként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka

Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy a munkát végző nyugdíjas beltag saját társaságával nem áll munkaviszonyban, mivel ennek lehetőségét a jelenlegi jogszabályok kizárják.A személyes közreműködésért kapott ellenérték az Szja-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Ettől eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Felszámolás alatt álló társaság ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Az APEH felszámolási eljárást indított egy betéti társaság ellen. A felszámoló tájékoztatása szerint a beltagot a felszámolási eljárás kezdő időpontjától ki kell jelenteni. Valóban ki lehet jelenteni? Ha nem, akkor az eljárás ideje alatt milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve jogosult-e valamilyen ellátásra, pl. táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 34. (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai.Ez azt is jelenti, hogy ettől az időponttól az üzletvezetésre jogosult beltag erre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó eho-ja

Kérdés: Egy kft. tagja öregségi nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytat. Személyes közreműködése nem folyamatos, csak időszakonként dolgozik. A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésért maximum 500 ezer forintot kaphat évente, ezt évi 3-4 alkalomra szétosztva fel is veszi, ami után a társaság megfizeti az 5 százalékos baleseti járulékot, és levonja belőle az szja-t. Kell-e utána fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, vagy csak azokra a napokra, amikor a tevékenységét ténylegesen végzi, esetleg csak azokra a hónapokra, amikor a jövedelem kifizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 9. §-a értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást a jogviszony fennállásának a tartamára kell megfizetni.A kérdésben felvetett probléma megoldása érdekében tehát először is azt kell tisztáznunk, hogy az érintett tag mely időtartam alatt minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
Részlet a válaszából: […] A kérdés néhány fontos momentumról nem tesz említést, nevezetesen, hogy a jelzett két tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen – nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – közreműködik-e, valamint hogy jövedelmet vesz-e fel a társaságtól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
1
50
51
52
60