Társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszából: […] Bár a vonatkozó jogszabályok szövege 2011-től megváltozott,azonban a kérdést érintő lényeges tartalmi változás nem következett be. Ezértálláspontunk szerint az új előírásokat nem lehet másként értelmezni, mint azeddig érvényben lévőket. A Tbj-tv. 27. és 29. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen kötelezettségeket kellett volna teljesítenie annak az évekkel ezelőtt létesített betéti társaságnak, amelynek beltagja egy jelenleg 74 éves nyugdíjas, aki semmilyen jövedelmet nem vesz fel a társaságtól? A társaság néhány éve már az eva hatálya alá tartozik, de jelentős bevétele nincs, csak az evajogosultság fenntartása miatt nyújt kis összegű számlás szolgáltatást.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a betéti társaságáltal nyújtott "kis összegű számlás szolgáltatás" kinek a munkavégzése, vagymelyik tagjának a személyes közreműködése révén valósul meg. Tekintettel arra,hogy a járulékfizetési kötelezettség az érintett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] Igaz ugyan, hogy az Szja-tv. 71. § szerinti béren kívülijuttatások a munkáltató és a munkavállaló között értelmezhetők, ám az említettjogszabályi hely (6) bekezdése értelmében e szabály alkalmazásában a társasvállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] A 2010-ben hatályos szabályok szerint a kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyiszolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot volt kötelesfizetni. A nyugdíjjárulék alapjaként a társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Betéti társaság beltagjának egészségkárosodása

Kérdés: Érdemes-e fellebbezést benyújtania annak a munkavállalónak, akinek 40 százalékos egészségkárosodása van, de az átmeneti járadékra vonatkozó igényét elutasították keresőtevékenységre hivatkozással, mivel egy betéti társaság beltagjaként a társaság üzletvezetői tevékenységét látja el?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem érdemes fellebbezést benyújtani,ugyanis az igény elutasítására helyesen, a jogszabályokban foglaltak értelmébenkerült sor. Valóban, az átmeneti járadék folyósításának egyik feltételea 387/2007. Korm. rendelet 3. § e) pontja értelmében, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Evás kft. kiegészítő tevékenységű tagjának járuléka

Kérdés: Kell-e 2940 forint összegű hozzájárulást fizetnie egy evás egyszemélyes kft. nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű ügyvezetőjének?
Részlet a válaszából: […] Igen kell, de a fizetendő járulék havi összege nem 2940forint. Ugyanis a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozás havi 5100 forint (napi összege 170 forint) összegűegészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, emellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Betéti társaság beltagjának betegsége

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, de nyilvánvalóan személyesenközreműködő tagról, azaz társas vállalkozóról van szó, aki az elmúlt időszakban– táppénzfolyósítására tekintettel a Tbj-tv. 28. § (1) a) pontja alapján – nemvolt kötelezett minimumjárulék-fizetésre.Igen ám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Kft. tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Szüneteltethető-e a tevékenysége annak a kft.-nek, amelynek sem bevétele, sem kiadása nincs?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok – köztük a kft. – szüneteltetéséresemmilyen jogi lehetőség nincs. Ez azt jelenti, hogy a társaság amegalakulásától kezdődően a cégjegyzékből való törléséig köteles az adó- ésjárulékkötelezettségeknek eleget tenni. Ha a cég ténylegesen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Bt. tulajdonosának jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a betéti társaság tulajdonosának jogviszonya a cégalapítástól napjainkig az alábbi esetben? Egy 2003 óta folyamatos heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2005. szeptember 23-án alapított egy betéti társaságot, amelyben üzletvezetőként, illetve személyesen közreműködő beltagként szerepel, és 2005. december 13-ig személyesen közreműködött, de jövedelmet nem vett fel, ezért járulékot sem fizetett.
Részlet a válaszából: […] 2005. december 13-án megszületett az első gyermeke, 2005.szeptember 1-jétől 2005. december 12-ig táppénzben részesült, 2005. december13-tól TGYÁS-on, 2006. július 9-től GYED-en, 2007. december 13-tól GYES-envolt, ezért a bt. 2008. május 31-ig semmilyen tevékenységet nem folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
1
26
27
28
60