Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pótléka

Kérdés: Milyen pótlék illeti meg azt az üzletben 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalót, aki a munkaidejét maga jogosult beosztani, ezért rendkívüli munkavégzésre tekintettel díjazás nem illeti meg, a napi munkaidő 4 óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, és annak két hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie, de az üzlet egyszeri alkalommal plusz egy órát nyitva van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállással kapcsolatban érdemes lehettisztázni azt, hogy a munkavállaló tulajdonképpen milyen jellegűmunkaidő-beosztásban dolgozik.Az Mt. főszabályként rögzíti, hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet,a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Munkaidőkeret megállapítása

Kérdés: Helyesen jár-e el az az idénymunkában növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezet, amely a hathavi munkaidőkeretet nem éven belül állapítja meg, hanem pl. a 2009. szeptember 1-jétől 2010. február 28-ig tartó időszakra? A cég olyan információt kapott, amely szerint ez az eljárás szabálytalan.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint a munkavállalórairányadó napi munkaidőmérték alapulvételével a munkáltató a munkaidőt főszabályszerint legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti, idénymunkaesetén legfeljebb négyhavi, illetve tizenhat heti keretben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] Általában a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek közöttvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás. Bérpótlék általában akkor állapíthatómeg, ha a munkavállaló különleges helyen, kedvezőtlen feltételek, vagyáltalában szokásos munkaidő-beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Túlmunka

Kérdés: Kötelezhető-e szombati, illetve vasárnapi túlmunkára egy két műszakos, 40 órás munkarendben hétfőtől péntekig művezető beosztásban dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót átlagkeresete illeti meg afelmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére. Nemilleti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérreegyébként sem lenne jogosult (pl. keresőképtelenség). Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Betegszabadság teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
Részlet a válaszából: […] Nem derül ugyan ki pontosan, mi a jelentősége annak, hogy akérdés feltevője kifejezetten a nyugdíjas munkavállalókat említi a"teljesítményarányos" fizetésbe bevonandók körét illetően, de már előzetesenszükséges felhívni a figyelmet, hogy az eljárás bevezetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Nem állami iskolában dolgozó tanárok szabadsága

Kérdés: Elég-e a napló vezetése, vagy kell jelenléti ívet is kiállítani egy nem állami iskolában, munkaviszony keretében foglalkoztatott tanárokról? Az ő részükre is kor alapján kell kiadni a szabadságot? Jár-e részükre pótszabadság, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Amennyiben a nyári tanítási szünet előtt elfogy a szabadságuk, akkor pótszabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot kell adni részükre?
Részlet a válaszából: […] A Közokt-tv. 16. § (1) bekezdése szerint közoktatásiintézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai tekintetében – amunkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivelegyütt kell alkalmazni.A Közokt-tv. 15. § (5) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre 2008. november 22-től az a fizikai munkavállaló, aki éves munkaidőkeretben, idénymunkásként dolgozik az alábbiak szerint? Január-március hónapokban akár dolgozik, akár nem, kapja a havi besorolási alapbérét, a következő hónapokban, függetlenül a ledolgozott óráktól, havibér + műszakpótlék+ teljesítménybér a havi elszámolási alap. Az éves órakeret ledolgozásáig, amely általában novemberre történik meg, túlórát nem kap, de ha utána is van munka, megkapja a rendkívüli munkavégzésre járó keresetet. Ha ledolgozza az éves órakeret szerinti munkaórákat, és dolgoznia már nem kell, a további időre a havi besorolási alapbérét kapja. A munkavállaló éves órakerete 2008. november 21-én járt le, és 2008. november 7-től jelenleg is keresőképtelen, betegszabadságát már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak nem jár táppénz – többek között – akeresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre munkavégzési kötelezettséghiányában keresetvesztesége nincs. A dolgozónak a keresőképtelensége kezdetekormunkavégzési kötelezettsége volt, tehát jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Kiadható-e több részletben a kötelező munkaközi szünet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a előírja, hogy amennyiben a beosztás szerintinapi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja,valamint minden további három óra munkavégzést követően a munkavállaló részére– a munkavégzés megszakításával – legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.
1
6
7
8
15